Különleges élményben volt része az abasári Aba Sámuel Általános Iskola tanulóinak. A Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, Makoldi Miklós az intézmény „erdei iskola” programja keretében megtartott rendhagyó történelemórán vezette körbe a nemcsak helytörténeti vonatkozása miatt, de országos és kárpát-medencei jelentősége okán is kiemelt figyelmet érdemlő lelőhelyen az érdeklődő diákokat.

Abasáron a település önkormányzata az elmúlt szombaton (2021. 8.28-án) első alkalommal rendezte meg az abasári Aba Napot. Az egész napos rendezvény nyitóeseményeként az érdeklődőknek lehetőségük nyílt megtekinteni az Abasár Bolt-tetőn zajló feltárásokat és a készülő régészeti park már elkészült elemeit. 

A feltárás újabb fordulópontjához érkezett: lebontásra került a „lila házként” ismert lakóépület – így helyén feltárhatóvá vált Abasár talán legkorábbi épülete, a kerek templom, azaz a rotunda. Most már látható, hogy a XX. század pusztítása ellenére legalább a kerek templom kétharmada megmaradt, sajnos csak alaprajzi szinten, de a templomot ölelő temetkezések nagy része is megmenekült.

Az Árpád-házi kutatásról és az abasári ásatásról, a lepoglavai és a székesfehérvári feltárások részleteiről, valamint a Magyarságkutató Intézet főbb célkitűzéseiről is beszélt az M5 „Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek” című, 2021. május 31-i műsorában Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója.

2020 októberében az abasári feltáráson előkerült egy szépen faragott XV. századi sírkő, az Aba Sámuel által 1042-ben alapított bencés apátság főtemplomának szentélyében, az oltár mellett.

Több mint 150 ember volt kíváncsi a Magyarságkutató Intézet és Abasár önkormányzatának közös szervezésében megvalósuló ásatási nyílt napra, ahol a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának munkatársai, Makoldi Miklós és Gallina Zsolt feltárást vezető régészek tartottak szakvezetést.

Az abasári apátság részére küldött bizonyosan fontos pápai levélnek ólom függő-pecsétjét, azaz pápai bullát találtunk a feltárás során.

„A Magyarságkutató Intézeten belül olyan tudományos célokat szolgáló kutatási projekteket folytathatunk, mint a magyarság eredete és a kora Árpád-kori, tatárjárás előtti királyi székhelyeink egyházashelyeink kutatása.” – emelte ki a Zemplén TV Mecénás című adásában Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Egyre közelebb kerülnek Aba Sámuel királyunk sírjának feltárásához a Magyarságkutató Intézet régészei Abasáron, ahol a munkálatok és a tudományos vizsgálatok lezárultával királyi emlékhely és látogatóközpont is lesz.

– Kevés olyan emlékhelyünk, régészeti lelőhelyünk van, amely ennyire összetetten és ilyen jó állapotban mutatja be az Árpád-kori templomok, apátságok, királyi központok épületeit, elhelyezkedését – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója az Aba Sámuel magyar király (1041–1044) nemzetségfői később királyi központján és egyúttal az uralkodó által alapított bencés monostor lelőhelyén, Abasáron.