A feltárás újabb fordulópontjához érkezett: lebontásra került a „lila házként” ismert lakóépület – így helyén feltárhatóvá vált Abasár talán legkorábbi épülete, a kerek templom, azaz a rotunda. Most már látható, hogy a XX. század pusztítása ellenére legalább a kerek templom kétharmada megmaradt, sajnos csak alaprajzi szinten, de a templomot ölelő temetkezések nagy része is megmenekült.

Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház” alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját.

Valóban már az ötvenes években azonosították itt Aba Sámuel Bencés monostorának és nemzetségfői központjának maradványait, hiszen az Egri Múzeum munkatársa, Galván Károly már feltárt itt néhány 11. századi sírt és kőfalrészleteket is a mai Művelődési ház helyén, az akkori tűzoltószertár építésekor. Ezen hivatalos régészeti feltárás ellenére a későbbi építkezéseknél (lásd Művelődési-ház 60-as évek, a „lila-ház” 50-es évek, semmilyen régészeti feltárás nem folyt – így jelentős örökségvédelmi emlékek pusztultak el anno.

Most 2021-ben lebontásra került a „lila-ház” és feltárult az alatta lévő 11. századi kerek templom (rotunda) maradványa, illetve ami megmaradt belőle. A terület feltárása a napokban fejeződik be. A terület gépi humuszolása és a felület megtisztítása után a következő kép tárult elénk: Dér József a háza alatt nagy alapterületű szőlőfeldolgozót és garázst mélyített a földbe, elpusztítva ezzel a rotunda több, mint egyharmadát teljesen, sőt az eredeti sziklafelszínbe is belebontva. A rotunda belső oszlopaiból is kettő odalett ezen építkezés során. Továbbá az is látszott, hogy a Dér telken az építkezés előtt gépi tereprendezést végeztek, mely során a rotunda akkoriban még biztosan 1méter magasan álló falait (hiszen a művelődési ház parkolója alatt ilyen szintig maradt meg) a lábazati kövekig eldózerolták.

Szerencsére alaprajzi szinten így is megmaradt a rotunda kétharmada és a belső oszlopainak egy része – sőt az is látszik a most feltárt maradványokból, hogy a rotundának keleti oldalán kisméretű félköríves szentélye is lehetett – ennek viszont csak a délkeleti falindítása maradt meg. A 2020 októbere óta zajló feltárások során közel 1800m2 területet kutattunk meg, mely alapján már látjuk, hogy ez a rotunda lehetett az itteni épületegyüttes legkorábbi eleme. Ugyanis az épület sem tájolásában, sem struktúrájában nem illeszkedik az Aba Sámuel által 1042-ben alapított Bencés kolostor épületstruktúrájához – ebből pedig az következik, hogy a rotunda korábbi, mint a kolostor így feltehetően nem Aba Sámuel, hanem egyik őse, talán a név szerint is ismert Pata alapíthatta, Szent István vagy akár még Géza fejedelem korában.

Az ötvenes években viszont nem csak a rotunda közel fele pusztult el, hanem a körülötte lévő korai temető kőládás sírjainak is egy része. Ezen csontokat hitte Dér József Aba Sámuel csontjainak – de már ő is leírja, hogy nem egy csontvázat, hanem legalább három sírt talált – ami a valóságban jóval több lehetett – tekintve a most feltárt sírok nagy számát. A feltárt csontokat Dér saját bevallása szerint az egyik sírba visszatemette – a valóságban a sziklafelszínbe belemélyített garázsának aljzatbetonja alá dobta. Rossz belegondolni, hogyha egy egyszerű családi ház építésénél ennyi minden pusztult el, akkor mi minden mehetett örökre kárba a 650m2-es művelődési ház építésekor a hatvanas években, ahol szintén nem volt régészeti feltárás, pedig a lelőhely már ismert volt…

De nézzük a jó oldalát a helyzetnek: megmaradt a rotunda közel kétharmada, legalább alaprajzi szinten. Az eredeti terepszint gyors esése miatt (a rotunda eredetileg a szikladomb magas peremén állt) a sírok jelentékeny része is megmenekült, mivel mélyen a 20. századi terepszint alatt feküdtek. A lelőhely egésze, pedig olyan nagy (csak a Bencés templom és kolostor 5000m2 alapterületű), hogy ezen veszteségek elviselhetőek.

Makoldi Miklós igazgató, feltárásvezető régész,

Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont