90 éve hunyt el Klebelsberg Kuno. 

Fontosabb tisztségei: Kolozsvár, Sopron, Szeged nemzetgyűlési képviselője, belügyminiszter, 1922 és 1931 között vallás és közoktatásügyi miniszter.

Nevéhez fűződnek a XX. század legnagyobb magyar oktatási és kulturális reformjai. Ezek közül kiemelkedő, hogy 
a népiskolai program keretében négy év alatt 5000 tanyai és falusi (65%-át az Alföldön), valamint városi elemi iskolát, tantermet és tanítói lakást létesít 
a falvakban és kisebb településeken 1500 népkönyvtárat hoz létre
a középiskolai oktatást is megreformálja, egyebek között bevezeti a reálgimnáziumot
megteremti a korszerű felsőoktatást, amelynek keretében befejezi a debreceni Tisza István Tudományegyetem építkezéseit
gondoskodik a Trianon után átmenekült egyetemek elhelyezéséről
a külföldi egyetemeken tanuló magyar ifjak számára megalapítja a Collegium Hungaricumokat (Bécs, Berlin, Róma)
a szegényebb hallgatók részére állami ösztöndíjrendszert hoz létre
megszervezi a Testnevelési Főiskolát 
megépíti a Margit-szigeti Fedett Sportuszodát 
megalakítja a Magyar Olimpiai Bizottságot
a korábban elsődlegesen kezelt ún. "szellemtudományok" (bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolja a természet- és műszaki tudományokat is
Az egész világon párját ritkító összeget harcol ki a költségvetésben (1928/29-ben a kultusztárca részesedése: 10,5%!)
Törvénnyel biztosítja a Tudományos Akadémia támogatását, a kutatóállások számát többszörösére növeli
Fontosnak tartja a népművészet ápolását és fejlesztését

Életművében lenyűgöző az a meggyőződés és elhivatottság, amellyel a háború sújtotta, szétvert, kifosztott, harmadára zsugorított Magyarországot a trianoni trauma után a kultúra és tudomány segítségével képes újra az egyenrangú nemzetek sorába emelni. 

Szolgálataiért a kormányzó 1930-ban Corvin lánccal tüntette ki. 

Klebelsberg Kuno 1932-ben, alkotóereje teljében, 56 éves korában paratífuszt kapott, ágynak esett, majd tíz nap múlva a Korányi-klinikán szívbénulás következtében elhunyt.
Földi maradványait végakaratának megfelelően, Szegeden, a Dóm téri Fogadalmi Templom sírcsarnokában helyezték el. 
-
2012-ben a kormány tisztelete jeléül nevét viselő oktatási irányító központot hozott létre. KLEBELSBERG KÖZPONT névvel.

2013-ban Klebelsberg Kunó két világháború közti kultuszminiszter fővárosi nyári villájának rendbehozatalát határozta el a kormány. Varga Mihály személyesen vállalta az épület felújításának ügyét. A Pénzügyminiszter hangsúlyozta, a kabinet minden tagjának, így neki is – aki egyébként II. kerületi lakos – szívügye, hogy a húszas évek elejétől a harmincas évek elejéig miniszteri posztot betöltő politikus szellemi és tárgyi örökségét meg lehessen őrizni a következő generációknak.  

A tárcavezető szerint a két világháború közti nehéz időszakban Klebelsberg a hangsúlyt az oktatásra helyezte, iskolák százai, ezre épültek, és hozzá tudtak járulni ahhoz, hogy tehetséges, akár tanyasi gyerekek is, el tudjanak jutni a műveltség legmagasabb fokára. „Ezt kell nekünk is újra felkarolni, támogatni, nagyon bízom benne, hogy az épület szimbolikus megújítása hozzá fog majd ehhez is járulni” – fogalmazott. 

2018-ban a kormány Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megtartotta alakuló ülését a már felújított és immár Klebelsberg Kuno emlékéhez méltó Klebelsberg Kultúrkúriaban.