Cserneki és terkeöi Dessewffy Gáspár földbirtokos és felső-kubini, nagy-olaszi és deményfalvi Kubinyi Júlia házasságából négy fiú született, közülük a második volt Arisztid, aki az Abaúj vármegyei Csákányban látta meg a napvilágot 1802. július 2-án. 


1506. július 1-jén született II. Lajos cseh és magyar király (1516-1526). Születése és halála is meglehetősen sok kérdést vet fel.[1] Továbbá jól illeszkedik a vitatott és turbulens, indulatokat kiváltó, és a közérdeklődést is foglalkoztató hazai témák sorába. Hogy a korszakból válasszunk párat: például létezett-e Dugovics Titusz vagy járt-e Mátyás király álruhában? 


1914. december 21-én született Győrben, protestáns családban; apja lelkész és Bibliatudós volt. Győri és ceglédi elemi és középiskolai tanulmányai után 1932-ben kezdte meg tanulmányait a Debreceni Egyetemen teológia és nyelvészet szakokon. Érdeklődése középpontjába a sémi filológia került, leginkább az Ószövetség nyelvei vonzották. 


II. József 1790. február 20-i halálának idején a Habsburg Monarchia rendkívül nehéz helyzetben volt. A törökök elleni háború a kezdeti kudarcokat követően 1789-ben Belgrád elfoglalásával, a boszniai török határvédelem áttörésével és a Havasalföldre való betöréssel végre sikeres fordulatot vett, (...)


1822. június 8-án a háromszéki Gidófalván született Czetz (Czecz) János. Családja magyar–örmény származású, római katolikus vallású volt.


Kiss Lajos 1922. június 2-án született Debrecenben, itt végezte a tanulmányait, tudományos pályáját is a Debreceni Egyetemen kezdte, végül Debrecenben helyezték örök nyugalomra.



A jó ser, keser, tartja a mondás. De nemcsak az ital, a története is kesernyés néha. Ugyanis az egyik romániai sörmárkát, a kolozsvári Ursust sokan román sörnek tartják. (...) A kolozsvári sör eredetileg ugyanúgy magyar volt, mint a város, ahol régen főzték. 


Élete legnagyobb győzelmének hatvanhetedik évfordulóján, 1916. május 21-én halt meg Görgei Artúr tábornok. Miképp indult a szabadságharc legendás hadvezérének tiszti pályafutása? Lássuk hát! 


1951. május 15-én kezdte meg működését az Állami Egyházügyi Hivatal. A kommunista elnyomás egyházellenességének intézményesülését szovjet mintára szervezték meg, a többi megszállt országhoz képest kissé ugyan megkésve, de ez nem jelenti azt, hogy a vallásüldözés ne lett volna szerves része a rendszernek az első pillanattól kezdve.