Március 20-án 15.33-kor következik be a tavaszi nap-éj egyenlőség pillanata. Az évszázadban utoljára 2011-ben esett ez a nap március 21-re, ettől fogva az évszázad végéig egyre korábbi időpontra fog tolódni ez az esemény. Mai világunkban hozzá vagyunk szokva, hogy az efféle adatok könnyen hozzáférhetők, ...

Vámbéry Ármin az éles kontrasztok embere volt, érettségi nélkül lett egyetemi tanár és akadémikus, a mély nyomorból eljutott a paloták fényűző világába, lenézett izraelitából keresztény és mohamedán uralkodók tanácsadója lett. 

Március idusán nem csak az 1848-as pest-budai eseményekre és főszereplőire, hanem azokra is emlékezünk, akik a forradalom vívmányai védelmében küzdöttek a honvédsereg kötelékében, amely 1849 tavaszán egész Európának megmutatta, milyen teljesítményekre képes.

Már a kiegyezés után, a dualizmus időszakában is 1848. március 15-re nemzeti ünnepként tekintettek a Magyar Királyságban. A forradalom eszmei nagyságáért és az érte hozott áldozatért az akkori kortársak és az utána következő nemzedékek tisztelettel adóztak a hősök emlékének az évforduló napján nemcsak itthon, hanem külföldön is.

Lassan másfél évszázada történt, hogy 1879. március 12-én hajnalban elöntötte a megáradt Tisza Szeged városát. A folyó fenti szakaszán a helyi nemesi birtokosok érdekei szerint módosított folyószabályozás miatt már voltak vészjósló időszakok. A bekövetkezett katasztrófa csak idő kérdése volt.

Ezt a jelmondatot írta ki kultuszminisztériumi államtitkári hivatali szobájának ajtaja fölé 1944-ben Mester Miklós történész, országgyűlési képviselő, aki 116 évvel ezelőtt ezen a napon, 1906. március 8-án született Székelyföldön, az Udvarhely vármegyében található Rugonfalván.

Lugossy József (nyelvész, orientalista, archeológus professzor, könyvtárigazgató, a M. Tud. Akadémia rendes tagja) tanulmányaiban így írt a magyar nyelvről ... 

Százhetvenhárom esztendővel ezelőtt, az 1849. február 26–27-i kápolnai csatát megelőzően a szenilitás jeleit mutató fővezér, gróf Henryk Dembiński altábornagy eredetileg 1849. március elején, Eger és Gyöngyös környékén óhajtotta megvívni a döntő csatát...

Az utókor sokoldalú tudósként tartja számon Szabó T. (Törpényi) Attilát: nyelvészként, történészként, irodalomtörténészként és etnográfusként is nagyra becsülik. Kutatásai kiterjedtek az erdélyi nyelvjárásokra, a személy- és helynevekre, ... 

1848 decemberében, a császári-királyi hadsereg Magyarország elleni koncentrikus támadásának kezdetén a császári fővezér, Alfred zu Windisch-Grätz herceg tábornagy úgy kalkulált, ha beveszi Pest-Budát, megtöri a magyar ellenállást.