Százhetvenhárom esztendővel ezelőtt, az 1849. február 26–27-i kápolnai csatát megelőzően a szenilitás jeleit mutató fővezér, gróf Henryk Dembiński altábornagy eredetileg 1849. március elején, Eger és Gyöngyös környékén óhajtotta megvívni a döntő csatát...

Az utókor sokoldalú tudósként tartja számon Szabó T. (Törpényi) Attilát: nyelvészként, történészként, irodalomtörténészként és etnográfusként is nagyra becsülik. Kutatásai kiterjedtek az erdélyi nyelvjárásokra, a személy- és helynevekre, ... 

1848 decemberében, a császári-királyi hadsereg Magyarország elleni koncentrikus támadásának kezdetén a császári fővezér, Alfred zu Windisch-Grätz herceg tábornagy úgy kalkulált, ha beveszi Pest-Budát, megtöri a magyar ellenállást.

Február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékezünk. Nemcsak arra a százmillió életre, amelyet kioltott a világtörténelem leggyilkosabb eszméje, hanem mindenkire, aki kénytelen volt szenvedni a totális zsarnokság igája alatt. Mert ennek a rendszernek mindnyájan az áldozatai voltunk.

A hazai lótenyésztés két jelentős központjának, Mezőhegyesnek és Bábolnának a megalkotója, Csekonics József 1757. február 22-én született Kőszegen. Ügyvéd édesapja, Csekonics Pál fia születése előtt három évvel nyert nemesi rangot Mária Terézia uralkodónőtől.

Arról bizonyára mindenki hallott, hogy a pártpolitikusok néha-néha összeülnek és kongresszust tartanak. Azonban hasonló gyűlést, nem is egyet, egy munkavállalói szövetség is szervezett a kubikosok részére.

A II. Miksa magyar királyt és német-római császárt képviselő küldöttséget egy tapasztalt diplomata, Verancsics Antal vezette, aki korábban már több diplomáciai küldetést is teljesített az Oszmán Birodalomban, s akinek ez volt az utolsó jelentős küldetése.

Mint minden esztendőben, úgy idén is indulatokat kavart az 1945. február 11-i budavári kitörés évfordulója. Tény, hogy a második világháború után csakis osztályharcos szemlélettel, eleve elítélő módon lehetett nálunk foglalkozni második világháborús részvételünkkel...

1947. február 10-én – hetvenöt esztendővel ezelőtt – a párizsi Luxembourg palotában Gyöngyösi János külügyminiszter aláírta a második világháborút lezáró békeszerződést...

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1947. február 10-én írta alá a magyar kormány képviseletében Gyöngyösi János külügyminiszter a második világháborút lezáró párizsi békeszerződést. Ebből az alkalomból Kása Csaba, az MKI Történeti Kutatóközpontja munkatársának korábbi írását közöljük.