Isten ítél, király ítél
Ma hétszáz éve, hogy 1322. február 9-én a király és bárói előtt Jánok község (Abaúj vármegye, ma: Janík, Szlovákia) birtokvitáját eldöntendő, istenítélő bajvívást tartott „Kövér” Ders fia Miklós, és rokona Tamás mester.
A piski ütközet 1849. február 9-én
A magyar politikai közélet a reformkorban a különálló Erdélyi Nagyfejedelemség felszámolását és Magyarországhoz csatolását követelte, amit az 1848. március 15-i 12 pont utolsó helyén egyetlen szóban foglalt össze: „Unio”.
Könyves Kálmán, a művelt egyházfiból lett király
Kálmán több testvérrel rendelkező hercegként élt I. László király, azaz nagybátyja gyámsága alatt. Kiváló és gondos nevelésben részesült, de nem számított a trón várományosának, mert nagybátyja nem őt, hanem öccsét, Álmos herceget szánta utódjának.
1945. február 2-án megalakították a kommunisták magánhadseregét, a későbbi ÁVH-t
1945 februárjának első napjaiban megalakult a kommunista időszak rettegett terrorszervezete...
A példa nélküli búcsúparancs
Hetvenkilenc esztendővel ezelőtt, 1943. február 1-jén adta ki gróf Stomm Marcel altábornagy búcsúparancsát, feloszlatván ezzel a parancsnoksága alá tartozó szombathelyi III. hadtestet.
A „Pozsgay-puccs”
A Kádár-rendszer vérben született. Idegen tankok lánctalpai, leszámolás és politikai gyilkosságok sora teremtette meg az MSZMP hatalmának alapját, de erre nem lehetett legitimitást, vagyis társadalmi elfogadottságot építeni.
„Margit, akihez gyengéd érzelmekkel ragaszkodunk”
Ma hétszáznyolcvan éve született Árpád-házi Szent Margit (1242-1270), hazánk egyik legismertebb és legnépszerűbb szentje.
Mátyás és a Duna jege a hazai középiskolai tankönyvekben 1989-ig
A legújabb történettudományi eredmények cáfolnak, módosítanak, toposznak nyilvánítanak, vagy éppen pontosítanak.
1823-ban e napon írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt
A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük Kölcsey Ferenc e napon fejezte be legnagyobb hatású versét
SZÉP A NYIKÓ S A VIDÉKE…
Tiboldi István dalának kezdősorát választotta 1928-ban Sebesi Samu novelláskötete címéül. Százhatvanhárom évvel ezelőtt a mai napon született a méltatlanul elfeledett színikritikus, újságíró, novellista és színpadi szerző. 1880-tól haláláig, 1930-ig a kolozsvári színházi, irodalmi és közélet egyik jellegzetes, központi alakja volt. Sebesi Samu 1859. január 20-án született a székelyföldi Rugonfalván. Édesapja Sebesi Sándor, édesanyja Vetési Mária volt. Középiskoláit a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban, a kolozsvári és a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte, utóbbiban érettségizett 1880-ban. Még ebben az évben újságíró lett nagybátyja, a szintén rugonfalvi születésű Bartha Miklós által alapított kolozsvári Ellenzék című napilapnál. Közben beiratkozott az egyetemre, ahol egy évig volt tanárjelölt, két évig orvostanhallgató. Próbálkozott a színészettel is. Kolozsváron egy parasztfiút alakított, kedves, komikus figurát csinált belőle. Azonban szerepmondás közben elakadt, ezért színésztársai a gúny tüskéivel szurkálták a túlérzékeny fiút. Samu nem bírta a csipkelődést, otthagyta a színpadot, de nem bocsátott meg. Tüske Pál néven színikritikákat kezdett írni az Ellenzékbe. Ezek a tárcanovellái tették ismertté nevét.