Teiszler Pál 1932. szeptember 30-án született a Szatmár megyei Mezőfény településen. A Nagykárolyban töltött középiskolai évek után a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemre járt, (...)

(...) és 1955-ben magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet kapott. Ezután az egyetemen dolgozott, kezdetben mint gyakornok, 1957-ben tanársegéd lett, 1960-tól adjunktus, 1972-től docens. Kutatásai szorosan kapcsolódtak szülőfaluja és a Nagykároly környékén található sváb eredetű lakosság nyelvjárásához: A sváb nyelvi alapréteg hatásáról Mezőfény tájnyelvében (1958), A mezőfényi tájnyelv hosszú mássalhangzóinak megrövidüléséről (1957), A mezőfényi tájnyelv kettőshangzói (1958), A mezőfényi földművelés szakszókincse (I–II. rész, 1963, 1964). Doktori értekezését is a fentebb említett sváb eredetű lakosság tájszólásáról írta, erre a nyelvre a vizsgálat idején már a bihari magyar nyelvjárás jelentős hatást gyakorolt. A doktori értekezést 1962-ben védte meg, majd 1973-ban publikálta: A Nagykároly környéki magyar nyelvjárás magánhangzó rendszere.

Az 1958-ban közzétett, A sváb nyelvi alapréteg hatásáról Mezőfény tájnyelvében című munkájában arról ír, hogy a Nagykároly környéki sváb eredetű lakosság többsége addigra már elmagyarosodott, de Teiszler szülőfaluja, Mezőfény akkor még átmeneti állapotot képviselt azok között a települések között, ahol a sváb nyelvjárást és a magyar nyelvet többé-kevésbé egyformán ismerték és beszélték, és a már teljesen elmagyarosodott települések között. Adatai szerint az elmagyarosodás a 19. század végén kezdődött, majd a 20. században intenzívebbé vált. Ennek okai között említi, hogy a 19. század második felében a német mellé bevezették a magyar nyelvű oktatást, a városi kapcsolatok és a piac lehetőséget nyújtottak, hogy a svábok főként magyar nyelvűekkel érintkezzenek, és a környékbeli magyar nyelvű falvak is közrejátszottak a svábok elmagyarosodásában. A sváb nyelvi alapréteghez tartozó szavak A mezőfényi földművelés szakszókincse (1963, 1964) című dolgozatában is előkerülnek. Teiszler kutatásai szerint a sváb szavak főleg a ház, a háztáji foglalatosságok, a ház körüli tárgyak és az ételek megnevezésében figyelhetők meg, továbbá a kendermunka szakszókincsében is sok a sváb nyelvi alaprétegből származó szó. Ennek oka, hogy a 18. században odakerült lakosság nagy része takács volt, és a szövést az 1960-as években csak takácsok végezték. A mezőgazdasági munkákkal Mezőfényen kezdtek foglalkozni, ezért az ezzel kapcsolatos szókincsben kisebb a sváb nyelv hatása. Azonban a sváb eredetű szavak megjelennek a helynevekben, például határrészek, dűlők, rétek, legelők, szőlők és utcák megnevezésében.  

Teiszler Pál a kolozsvári egyetemen általános nyelvészetet és fonológiát oktatott, kutatásai pedig az egyetemi nyelvföldrajzi gyűjtésekhez is kapcsolódtak. Több kollégájával együtt részt vett A moldvai csángó nyelvjárás atlasza és a székely nyelvjárási atlasz anyagának gyűjtésében (ezt később szótárként, Székely nyelvföldrajzi szótár címmel adták ki). Továbbá a Nagykároly környéki és a szamosháti településeken is végzett nyelvföldrajzi gyűjtéseket egy majdani nyelvatlasz létrehozásához, erről az alábbi dolgozatában ír: Észrevételek a szamosháti nyelvjárás hangrendszeréhez (1962). Balogh Dezsővel Marosvásárhely vidékén is járt gyűjtőúton, erről számol be az alábbi munkáiban: Mutatvány a „Felső-Maros menti tájnyelvi atlasz”-ból (társszerző: Balogh Dezső, 1963); Mutatvány a Marosvásárhely vidéki tájnyelvi atlaszból (társszerző: Balogh Dezső, 1980).

Emellett nyelvészeti kiadványok szerkesztője és társszerzője is volt: A nyelv világa (társszerzők: Péntek János és Szabó Zoltán 1973); Nyelvelméleti tanulmányok (társszerkesztő: Péntek János, 1975); Idegen szavak szótára I–II. (társszerkesztő: Bakos Ferenc és Péntek János, 1979).

Teiszler Pál 1988. június 8-án a németországi Pharkirchenben halt meg.

Felhasznált irodalom

Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. https://kriterion.ro/glossary/teiszler-pal/

Teiszler Pál 1958. A sváb nyelvi alapréteg hatásáról Mezőfény tájnyelvében. Studia Universitatum Babeş et Bolyai. 155–160. https://docplayer.hu/111777990-A-svab-nyelvi-alapreteg-hatasarol-mezofeny-tajnyelveben.html

Teiszler Pál 1963. A mezőfényi földművelés szakszókincse. Magyar Nyelvjárások, IX. kötet. 165–177. http://real-j.mtak.hu/21381/1/MNyJ_1963_9.pdf