Július 29-ére más szentek mellett Troyes-i Szent Lupus ünnepe esik. Mivel azonban Lupusnak Magyarországon egyáltalán nincs kultusza, ez az ünnep számunkra teljesen ismeretlen – bár történelmi vonatkozásai miatt számunkra igencsak fontos szentről van szó. Valójában egyetlen kiemelkedő tettéről tudunk, amelyért a szentek sorába emelték: a hagyomány szerint ő mentette meg városát a hunoktól Attila király galliai hadjárata idején.

A vasarnap.hu a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent” Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából” című kötet kapcsán közölt interjút a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetőjével, Pomozi Péterrel.

Július huszonnegyedike Árpád-házi Szent Kinga emléknapja. Kinga az Aranybulla kiadását követő időszakban, 1224. március 5-én Esztergomban látta meg a napvilágot Árpád-házi Béla herceg (a későbbi IV. Béla magyar király) és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermekeként. Rendkívüli családba, szentek közé született: apai nagynénje Szent Erzsébet, fiatalabb lánytestvérei Boldog Jolán és Szent Margit voltak.

A Hunyadi- és a Corvin-dinasztiával egy olyan üstökös tűnt fel a magyar történelem egén, amelynek fénye a mai napig nem halványult el – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyarságkutató Intézet konferenciáját megnyitó beszédében. A Hunyadiak és Corvinok címet viselő, kétnapos tudományos rendezvény a nándorfehérvári diadal napjának 565. évfordulóján vette kezdetét.

A Hunyadi- és a Corvin-dinasztiával egy olyan üstökös tűnt fel a magyar történelem egén, amelynek fénye a mai napig nem halványult el – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyarságkutató Intézet konferenciáját megnyitó beszédében. A Hunyadiak és Corvinok címet viselő, kétnapos tudományos rendezvény a nándorfehérvári diadal napjának 565. évfordulóján vette kezdetét.

Ha Hunyadi Mátyást kérdeznénk, jelen ismereteink szerint azt válaszolta volna, hogy ő a keresztény Magyar Királyság uralkodója – mondta Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója. Milyen származásúak a Hunyadiak és hol a helyük Euró­pa történetében? Többek között erre keresik a választ az intézet mai, nemzetközi Hunyadi-konferenciáján.

Ha Hunyadi Mátyást kérdeznénk, jelen ismereteink szerint azt válaszolta volna, hogy ő a keresztény Magyar Királyság uralkodója – mondta Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója. Milyen származásúak a Hunyadiak és hol a helyük Euró­pa történetében? Többek között erre keresik a választ az intézet mai, nemzetközi Hunyadi-konferenciáján.

1456. július 4 és 21-e között a keresztények sikerrel védték meg Nándorfehérvárat II. Hódító Mehmed szultán csapataival szemben, aki három évvel korábban bevette a Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt. Július 22-én pedig a vár mellett zajlott csatában a Hunyadi János vezette várbeliek és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztesek legyőzték az oszmán csapatokat.

Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa a Lemhényi Ifjúsági Szervezet szervezésében, valamint a Magyar Ifjak Kézdiszékért társszervezésében megvalósuló vetített képes előadás keretében Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszacsatolásának történelmi hátterét ismertette.