1416. augusztus 15-én írta alá Luxemburgi Zsigmond magyar és német király és V. Henrik angol király a canterbury-i szövetségi szerződést. A szerződés megkötéséhez vezető ”utat”, valamint a szerződés tartalmi lényegét és politikai jelentőségét a következőkben részletesebben is bemutatjuk.

A Nagy Háború után sokan úgy vélték, hogy a lovasság alulmaradt a gépfegyverek háborújában és eltűnik a történelem süllyesztőjében. (...) A gépesített háborúban is sokszor jutott fontos szerephez a ló, amely árkon-bokron keresztül, esőben, hóban és sárban is képes volt eljutni lovasa céljáig.

Montágh Imre az egyik legnagyobb magyar beszédpedagógus, beszédtechnika-tanár, logopédus. Egész életében és létében – de még azon túl is – a személyiség- és gyakorlatközpontú pedagógia, valamint a helyes magyar nyelvhasználat, a tiszta magyar beszéd zászlóhordozója volt.

Szent László királyunk lánya talán a legtitokzatosabb alak az Árpád-ház szentjeinek hosszú sorában, egy magyar királylány, aki római császárné lett és az ortodoxia szentje. Mozaikarcképe nyolc évszázad után is meg nem fakuló fenséggel tekint le ránk a kereszténység egyik legnagyszerűbb templomának faláról.

A Magyarságunk Hungarikumunk oldal, – Daniel Roxin áltudományos, Erdélyt ősi román területként aposztrofáló dokumentumfilmje kapcsán – interjút közölt Köő Artúr történésszel, Intézetünk Történeti Kutatóközpontjának munkatársával.

Erdély 1918. év végi román megszállása után a hódítók megkövetelték a magyar állami tisztviselőktől I. Ferdinánd királyra az ún. hűségeskü letételét. Mivel a túlnyomó többség ennek nem tett eleget, megfosztották őket állásuktól, azaz megélhetésüktől.

A Magyarságkutató Intézet kutatja, feltárja, új eredményeivel kiegészíti a magyarság múltját, Kassai Lajos, Farkas (Mónus József), Györki Attila, a Keleti Gyepű, Bársony Bálint és zenekara, illetve sok más tiszteletre méltó hagyományőrző csapat pedig átélhetővé teszi, bemutatja őseink mindennapjait. Amely példamutatásra napjainkban nagy szükség van. Nem is csodáljuk, hogy a lovasíjászat világnapján számtalan gyerek, fiatal vett részt a Kassai-völgyben rendezett 2021. évi Nyílzápor rendezvényen. Köszönet érte.

Közel járhatunk a koporsókhoz (+fotógaléria) Alig telt el négy nap a legutóbbi Belkh-i ásatások előrehaladásáról szóló egyeztetés óta, hétvégére már kézzel fogható eredményeket értünk el a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében zajló kutatás során. [...] előkerültek egy kétezer éves díszes kocsi alkatrészei, és egyéb használati tárgyak, bronzból készült díszítő elemek.

75 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be a forintot, amely a világtörténelem legdrasztikusabb inflációjának a végét jelentette. A második világháborút követő pénzromlás soha nem látott mértéke nem volt magától értetődő következménye a világégésnek. A megszálló Vörös Hadsereg azonban rátette a kezét minden működő üzemre, lefoglalta a nyersanyagokat és a bankok tartalékait, (...) és nem számította be mindezt a jóvátételi kötelezettségünkbe.

A három nagy tatár betörési hullám ellenére miért nem sikerült a mongol világbirodalomnak meghódítania a Magyar Királyságot? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ a Magyarságkutató Intézet (MKI) soron következő nemzetközi tudományos konferenciáján Székelyudvarhelyen. Az előadások egy része mongol szempontból közelíti meg a témát, és a tatárok európai hadjáratainak mikéntjére, valamint a Magyar Királyság területéről való kivonulásuk okaira világítanak rá.