1799. július 3-án Nagyszentmiklóson, Torontál vármegyében Vuin Neru parasztgazda az udvarában árkot ásott. Egy ásónyom mélységben egyszercsak huszonhárom aranyedény került elő. A hatóságok lefoglalták az aranyat, szeptember 18-án már értesítik I. Ferenc királyt és császárt Bécsben, a király 25-én rendelkezik, hogy a kincset szállítsák a Császári és Királyi Régiségtárba.

Nemzetközi tudományos együttműködést kötött a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet – archeogenetika és régészet mellett immár többek közt történelem, nyelvtörténet, néprajz, népzene területeken is együttműködnek a két ország kutatói

Az 1849. június 28-i győri ütközet után Haynau táborszernagy császári-királyi főserege tovább haladt Komárom felé és június 30-án felzárkózott a komáromi magyar hídfőre. Haynau célja az volt, hogy a honvédeket beszorítsa a sáncok mögé, döntő csatára kényszerítse a magyar fősereget és ellenőrizze a pest–budai országutat.

Újabb fejezetéhez érkezett a magyar őstörténet kutatás – folytatódik a kétezer éves Belch-i ázsiai hun temető mongol-magyar feltárása. Hatvan év után a Magyarságkutató Intézet és a Mongol Tudományos Akadémia újra közös feltárást végez.

Június 27. napján ünnepeljük Szent László királyt, a magyar középkor egyik legkiemelkedőbb alakját, a Kárpát-medence népeinek egyik legnépszerűbb magyar szentjét.

Az M5 csatorna „Librettó” adásában Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent A Trianoni békediktátum ratifikációja külföldön című kötetét mutatta be.

1941. június 22-én a német hadigépezet támadásba lendült. Megindult a „bolsevizmus elleni keresztes hadjárat”. A Magyar Királyi Honvédség lezárta a magyar–szovjet határt és a minisztertanács döntött a magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok megszakításáról.

A Magyar Nemzet könyvrecenziót írt a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent, Magyar Zoltán: Hős vagy lázadó? Koppány alakja a folklórban és a kultúrtörténetben című kötetéről.

Kevéssé ismert, hogy a pálosok mellett egy másik magyar alapítású rend is működött a középkorban. A Szent István király nevét viselő keresztes ispotályosok II. Géza király által 1150 körül életre hívott rendjére Németh Zsolt kutatónk tavalyi írásával emlékezünk.

35 évvel ezelőtt, 1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága a Tiszatáj folyóiratot félévre betiltotta. A kor kultúrpolitikai játszmáiban nem volt ritka, hogy neves művészek vagy kedvelt folyóiratok estek a cenzúra áldozatává, de a Tiszatáj elleni retorzió mégis döbbenetet váltott ki.