Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa a Lemhényi Ifjúsági Szervezet szervezésében, valamint a Magyar Ifjak Kézdiszékért társszervezésében megvalósuló vetített képes előadás keretében Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszacsatolásának történelmi hátterét ismertette.


A Gombaszögi Nyári Táborban a „Versailles 100 év távlatából” című előadás-sorozat felvidéki záró előadása keretében Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa a Trianonhoz vezető út ritkán tárgyalt okait ismertette hallgatóságával.


A Gombaszögi Nyári Táborban a „Versailles 100 év távlatából” című előadás-sorozat felvidéki záró előadása keretében Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa a Trianonhoz vezető út ritkán tárgyalt okait ismertette hallgatóságával.


A magyar jakobinusok szervezkedése a 18. század végi Magyarország sokáig legjelentősebbnek ítélt eseménye volt. Kétség sem férhet a szervezkedésben résztvevők többségének jószándéka és hazafisága iránt. Valóban jobbítani akartak az országon, őszinte és mély hazaszeretet, nemzetféltő aggódás vezette őket. Az egész szervezet központjában azonban egy olyan kétes erkölcsű figura, Martinovics Ignác állt, aki máig megosztja az utókort.


A legmagasabb szintű nemzetközi tudományos együttműködésről, és ősi hun fejedelmi sírok mongóliai feltárásáról számolt be Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A Magyarságkutató Intézet a régészet mellett a történelem, néprajz, nyelvtörténet és archeogenetika tudományterületein is együtt dolgozik mongol tudósokkal.


Penavin Olga Debrecenben született, de tudományos tevékenysége és élete nagy része Jugoszláviához kapcsolódott. 


A román történetírásban máig nem történt meg a nacionálkommunista történethamisítással való szembenézés – vallja Köő Artúr történész. A Magyarságkutató Intézet munkatársával Pataki Tamás beszélgetett [...] a szomszéd által tökélyre fejlesztett propagandáról.


1956. július 14-én ünnepélyes keretek között átadták a Keleti-főcsatornát. Az építkezés befejezését a szocializmus nagy vívmányának tekintették, a csatornát és a vele párhuzamosan épülő tiszalöki duzzasztót békeműnek titulálták.


Trianon előzményeinek, történelmi hátterének felvázolása került az előtérbe a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet között előadássorozatának lévai állomásán. A július 9-ei eseménynek a Reviczky Ház adott otthont.


A magyar történelem és az Árpád-házi szent királyok egyik legkiemelkedőbb uralkodója előtt tisztelgő és Szent Lászlónak (1046-1095) emléket állító előadást rendezett és állított színpadra a Nemzeti Lovas Színház a Lovagkirály születésnapjának 975. évfordulójára