Mindenek előtt az ázsiai hunok Ulánbátorhoz legközelebb eső temetője bejáratánál, a feltárást ismertető molinónál elhelyeztük a magyar zászlót, hogy hatvan év után újra hirdesse a mongol-magyar régészeti együttműködés folytatását, melyet magyar részről akkor Horváth Tibor és Erdélyi István kezdett el.

Ebben a csatában Magyarország függetlensége volt a tét. Aba Sámuel, Magyarország első választott királya (1041-1044) küzdött az országért, azért, hogy a magyar haza ne legyen az akkori legnagyobb európai hatalom, a Német-Római Császárság hűbérese, kiszolgáló országa, vagy ne kerüljön befolyása alá.

Július 3-án is történelmi helyre látogattak a Magyarságkutató Intézet munkatársai, ugyanis Noyon Uulban megtekintették Mongólia legfontosabb ázsiai-hun temetőjét. A temető a maga több, mint kétszáz, nagyrészt feltáratlan sírjával Mongólia talán legnagyobb hun temetője, mely a szent hegyként tisztelt Noyon hegységben található.

Ebben a palotában kötött szerződést a fiatal Temüdzsin (a későbbi Dzsingisz Kán) Mongólia akkori legnagyobb urával, a kereitek uralkodójával, Togril Kánnal 1200 körül. A régészeti helyszínek feltárásából, a hagyományok újraáleszéséből is látható vált számunkra, hogy Mongólia is egyre nagyobb hangsúlyt fektet történelmének kutatására, nemzeti identitásának erősítésére.

1953. július 4-e történelmi fordulatot ígért a korábbi évek során totális terrort elszenvedő nemzetnek: megkezdte regnálását az első Nagy Imre kormány. Az ország sztalinizálása és Rákosi rémuralma által megkínzott magyar társadalom egy pillanatig reménykedhetett abban, hogy megszabadul a mérhetetlen terror okozta szenvedéstől.

1490. július 4-én Kinizsi Pál és Báthori István seregei a Tolna megyében található Csontmezőn legyőzték Corvin Jánost. A csata Hunyadi Mátyás (1458-1490) fiának vereségével végződött, és ezzel eldőlt, hogy a Hunyadi-dinasztia nem fogja uralni a Magyar Királyságot.

1799. július 3-án Nagyszentmiklóson, Torontál vármegyében Vuin Neru parasztgazda az udvarában árkot ásott. Egy ásónyom mélységben egyszercsak huszonhárom aranyedény került elő. A hatóságok lefoglalták az aranyat, szeptember 18-án már értesítik I. Ferenc királyt és császárt Bécsben, a király 25-én rendelkezik, hogy a kincset szállítsák a Császári és Királyi Régiségtárba.

Nemzetközi tudományos együttműködést kötött a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet – archeogenetika és régészet mellett immár többek közt történelem, nyelvtörténet, néprajz, népzene területeken is együttműködnek a két ország kutatói

Az 1849. június 28-i győri ütközet után Haynau táborszernagy császári-királyi főserege tovább haladt Komárom felé és június 30-án felzárkózott a komáromi magyar hídfőre. Haynau célja az volt, hogy a honvédeket beszorítsa a sáncok mögé, döntő csatára kényszerítse a magyar fősereget és ellenőrizze a pest–budai országutat.

Újabb fejezetéhez érkezett a magyar őstörténet kutatás – folytatódik a kétezer éves Belch-i ázsiai hun temető mongol-magyar feltárása. Hatvan év után a Magyarságkutató Intézet és a Mongol Tudományos Akadémia újra közös feltárást végez.