Ha Hunyadi Mátyást kérdeznénk, jelen ismereteink szerint azt válaszolta volna, hogy ő a keresztény Magyar Királyság uralkodója – mondta Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója. Milyen származásúak a Hunyadiak és hol a helyük Euró­pa történetében? Többek között erre keresik a választ az intézet mai, nemzetközi Hunyadi-konferenciáján.


1456. július 4 és 21-e között a keresztények sikerrel védték meg Nándorfehérvárat II. Hódító Mehmed szultán csapataival szemben, aki három évvel korábban bevette a Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt. Július 22-én pedig a vár mellett zajlott csatában a Hunyadi János vezette várbeliek és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztesek legyőzték az oszmán csapatokat.


Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa a Lemhényi Ifjúsági Szervezet szervezésében, valamint a Magyar Ifjak Kézdiszékért társszervezésében megvalósuló vetített képes előadás keretében Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszacsatolásának történelmi hátterét ismertette.


Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa a Lemhényi Ifjúsági Szervezet szervezésében, valamint a Magyar Ifjak Kézdiszékért társszervezésében megvalósuló vetített képes előadás keretében Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszacsatolásának történelmi hátterét ismertette.


A Gombaszögi Nyári Táborban a „Versailles 100 év távlatából” című előadás-sorozat felvidéki záró előadása keretében Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa a Trianonhoz vezető út ritkán tárgyalt okait ismertette hallgatóságával.


A Gombaszögi Nyári Táborban a „Versailles 100 év távlatából” című előadás-sorozat felvidéki záró előadása keretében Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa a Trianonhoz vezető út ritkán tárgyalt okait ismertette hallgatóságával.


A magyar jakobinusok szervezkedése a 18. század végi Magyarország sokáig legjelentősebbnek ítélt eseménye volt. Kétség sem férhet a szervezkedésben résztvevők többségének jószándéka és hazafisága iránt. Valóban jobbítani akartak az országon, őszinte és mély hazaszeretet, nemzetféltő aggódás vezette őket. Az egész szervezet központjában azonban egy olyan kétes erkölcsű figura, Martinovics Ignác állt, aki máig megosztja az utókort.


A legmagasabb szintű nemzetközi tudományos együttműködésről, és ősi hun fejedelmi sírok mongóliai feltárásáról számolt be Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A Magyarságkutató Intézet a régészet mellett a történelem, néprajz, nyelvtörténet és archeogenetika tudományterületein is együtt dolgozik mongol tudósokkal.


Penavin Olga Debrecenben született, de tudományos tevékenysége és élete nagy része Jugoszláviához kapcsolódott. 


A román történetírásban máig nem történt meg a nacionálkommunista történethamisítással való szembenézés – vallja Köő Artúr történész. A Magyarságkutató Intézet munkatársával Pataki Tamás beszélgetett [...] a szomszéd által tökélyre fejlesztett propagandáról.