„A mohácsi csatavesztés a mai napig közéleti és történészi viták középpontjában áll.” A mai évfordulón Illik Péter, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársának Nemeskürty István irodalomtörténész „Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről 1526-1541" című, történetfilozófiai kérdéseket is tárgyaló, és nagy szakmai vitát generáló kötete szemléletmódját tárgyaló tavalyi ismeretterjesztő írását közöljük.

A 20. század első hadüzenet nélküli támadását a Román Királyság hajtotta végre 1916. augusztus 27-én este, amikor átlépve a Kárpátokat nekirontott az Osztrák–Magyar Monarchiának. Mire este 21 órakor Edgar Mavrocordat nagykövet átadta a hadüzenetet báró rajeczi Burián Istvánnak, a Monarchia külügyminiszterének, a román hadsereg katonái már Erdély földjén tartózkodtak.

„A Kolozsvárott tevékenykedő piarista szerzetes és akadémikus történész, Biró Vencel (1885–1962) Erdéllyel kapcsolatos, valamint gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti munkái jelentek meg egy kötetbe gyűjtve nemrégiben a Magyarságkutató Intézet gondozásában.

Az 1241–42-es tatárjárás során a Dzsingisz kán által felépített világbirodalom terjeszkedésének útjába került hazánk. Kevés történés hagyott maradandóbb nyomot a magyar nép emlékezetében, a nemrégiben előkerült (...) régészeti lelőhelyek pedig igazolják, hogy valóban milyen virágzó anyagi és szellemi kultúrájú országot ért brutális támadás a tatárjárás idején.

Nem lehet elégszer szólni a -hatóak, -hetőek divatjáról, az előhangzók egyoldalú használatáról. Az előhangzós forma terjedésének fő oka az igeiség gyengülése: a személytelen, időtlen fogalmazás. 

A délvidéki Magyar Szó internetes oldala A magyar nyelvjárások napjához kapcsolódó nyelvjárási pályázatról, tájnyelvről és identitásról képes interjút közölt Pomozi Péterrel, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetőjével. Igazgatónk hangsúlyozta: A pályázat célja, hogy tudatosítsa: a nyelvjárás olyan nyelvi érték, mely veszélyben van, s ennek nyomán közös, Kárpát-medencei magyar értékteremtő munkára invitáljon.

A Magyarságkutató Intézet július végén Hunyadiak és Corvinok címmel a Szépművészeti Múzeum frissiben felújított Román Csarnokában rendezte meg a konferenciát, amely – a lényeget egyetlen mondatba sűrítve – Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és Corvin János életét, uralkodását, működését ismertette és vitatta meg.

1896. augusztus 18-án, Újpesten született Laziczius Gyula, nyelvész, nyelvjáráskutató, egyetemi tanár, a nyelvtudomány doktora, irodalomtörténész, az MTA rendes tagja. Fonológiai és általános nyelvelméleti kutatásaival a 20. századi magyar nyelvtudomány egyik kiemelkedő alakjává vált.

A taxisblokádba a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Itt nem feltétlenül az orosz titkosszolgálatra gondolok, hanem a nyugatira: elsősorban az amerikaira, hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán az USA-nak állt leginkább érdekében a nemzeti érdekképviselet gyengítése.

A tibetológia tudományának nemzetközi megalapítóját, Kőrösi Csoma Sándort, minden magyar jól ismeri. Kőrösi, akinek bár eltökélt szándéka volt minden tudományos kutatásával a magyar nemzet érdekeit szolgálni, világraszóló tevékenységét végig idegen földön, idegen nyelven és idegen finanszírozással kényszerült kifejteni.