A 106 éve ezen a napon 98 éves korában elhunyt Görgei Artúr (1818. január 30. - 1916. május 21.) tiszteletére emléktáblát koszorúzott Horváth-Lugossy Gábor (...)

Élete legnagyobb győzelmének hatvanhetedik évfordulóján, 1916. május 21-én halt meg Görgei Artúr tábornok. Miképp indult a szabadságharc legendás hadvezérének tiszti pályafutása? Lássuk hát! 

"A Rongyos Gárda leleménye nem ismert határokat: a nagy mennyiségű lőszert és kézigránátot postai küldeményként adták fel, hogy megmentsék Sopront." A nyugat-magyarországi felkelésről és a rongyosokról Babucs Zoltán hadtörténésszel, a Magyarságkutató Intézet munkatársával beszélgetett Tóth Gábor, a vasarnap.hu újságírója. 

1951. május 15-én kezdte meg működését az Állami Egyházügyi Hivatal. A kommunista elnyomás egyházellenességének intézményesülését szovjet mintára szervezték meg, a többi megszállt országhoz képest kissé ugyan megkésve, de ez nem jelenti azt, hogy a vallásüldözés ne lett volna szerves része a rendszernek az első pillanattól kezdve.

"Láthatjuk majd ahogy Batu kán, a sztyeppe kegyelmet nem ismerő ura a seregével Esztergom falai alá ér, és ahogy a maroknyi védő, Özséb kanonok és a spanyol zsoldoskapitány, Simon vezetésével az utolsó harcra készül.”

Fiume, horvátul Rijeka városa és a magyar tengerpart kérdése régi vita a magyar és horvát politikum, illetve a történészek között. Érdemes áttekintenünk közjogi szempontból a város és a hozzá kapcsolódó területek történetét, kizárva ezzel az értelmezések, vélemények, szándékok és vágyak özönét.

Az első világháború végét követően a vesztes, s az ebből a tényből kifolyólag (is) kiszolgáltatott Magyar Királyságot tucatszámra érték azok a vádak, melyek szerint a magyar oktatásügy a dualizmus időszakában a nemzetiségek elnyomásának legfőbb színtere volt.

Őstörténeti paradigmaváltást ért el a Magyarságkutató Intézet, a nemzeti identitás erősítésének egyik zászlóshajója. 

“Ennyivel tartoztunk Hunyadi Jánosnak és az összes magyar hősnek, aki a hazáért meghalt, valamint azoknak, akik ma is ellátják katonaként a haza szolgálatát” – fejtette ki Hidán Csaba László régész-történész kutatónk a Magyar Nemzetnek, akit arról kérdeztünk, hogy milyen érzés volt kitűzni Hunyadi János harci lobogóját a rigómezei csata helyszínén.

Magyar győzelemmel zárult 1849. április 26-án az első komáromi csata, és a tavaszi hadjárat második szakaszának eredményéről Görgei Artúr vezérőrnagy így vélekedett emlékirataiban: