A Magyar Nemzet Lugas mellékletében jelent meg Gurzó K. Enikő Raffai Judittal, a Magyarságkutató Intézet Néprajzi és Népzenei Kutatóközpontjának tudományos munkatársával a mesemondés módszertanáról, a hagyományos mesemondók világáról készített interjúja.

A meseközpontú egyéniségkutató magyar iskola jeles képviselőjének tekintik, a Hagyományok Házában a mesemondás módszertanát tanítja. Honnan ered a tanfolyam ötlete, és miből gondolták, hogy szükség van rá?

– A Hagyományok Házában 2001-ben Agócs Gergely kezdeményezésére kezdtek népmesével is foglalkozni. Felkértek, írjak tankönyvet a mesemondás hagyományáról. 2007-ben a Magyar népmese – hagyományos mesemondás című hatvanórás akkreditált képzés is elindult... 

A "Királyok és szentek. Az Áprádok-kora" nagyszabású székesfehérvári kiállításról nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek az intézményvezetők

A nagyszabású székesfehérvári kiállításról nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek az intézményvezetők

Az M5 „Ez itt a kérdés” műsorának vendégeként Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa és Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója mellett Hajdú András, a Mathias Corvinus Collegium Politikatudományi Műhelyének kutató tanára a szocializmus hagyatékáról szólva hangsúlyozták: 

A rendszerváltás során a kommunista intézményrendszer összedőlt ugyan, de a kommunisták hálózataikon keresztül átmentették magukat az új rendszerbe.

A létező szocializmusról szólva kutatónk elmondta: „Alapvető tévedés, hogy a marxizmus valódi alternatívát nyújthat a kapitalista kizsákmányolással szemben. 

Az M5 „Ez itt a kérdés” műsorának vendégeként Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa és Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója mellett Hajdú András, a Mathias Corvinus Collegium Politikatudományi Műhelyének kutató tanára a szocializmus hagyatékáról szólva hangsúlyozták: 

A rendszerváltás során a kommunista intézményrendszer összedőlt ugyan, de a kommunisták hálózataikon keresztül átmentették magukat az új rendszerbe.

A létező szocializmusról szólva kutatónk elmondta: „Alapvető tévedés, hogy a marxizmus valódi alternatívát nyújthat a kapitalista kizsákmányolással szemben. 

A kiváló képességekkel rendelkező férfiú eredetileg nem volt a királyi cím várományosa. A Magyar Királyság ingadozó viszonyai mellett, a királyi család közvetlenül nem trónvárományos tagjait is fel kellett készíteni minden eshetőségre. Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen viszonyok uralkodtak közvetlenül III. Béla hatalomra jutása előtt a Kárpát-medencében, álljon itt egy rövid idézet a nagy utazótól, Abu Hámid al-Garnátitól, aki a magyarokat basgirdnak nevezte és sok érdekeset lejegyzett róluk:

A tegnapi napon az ellenzéki sajtóban több félrevezető cikk jelent meg a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című Székesfehérvárra tervezett kiállítás szervezésével kapcsolatban.
A valós tények rögzítése érdekében fontosnak tartjuk tájékoztatni a nyilvánosságot arról, hogy a három konzorciumi partner, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyarságkutató Intézet és a Szent István Király Múzeum mindent megtesz a projekt sikeres megvalósítása érdekében. Ennek megfelelően, a tervek szerint zajlanak az előkészítő munkálatok.

Hetvenkilenc esztendővel ezelőtt, 1943. január 12-én az urivi erőszakos felderítés vezette be a szovjet 40. hadsereg offenzíváját a Don-kanyarban. Két nappal később Scsucsjénál is támadás indult, amely hamarosan kettévágta a magyar királyi 2. honvéd hadsereg védelmét. Északon a szombathelyi III. hadtest, délen a miskolci VII. hadtest kitartott állásaiban, miközben a pécsi IV. hadtest nagy veszteségek árán vonult vissza. A Führer parancsa szerint az utolsó töltényig kellett tartani, ám a Cramer-hadtest korlátozott célú ellentámadásai megkéstek, a szovjet 3. harckocsihadsereg és a szovjet 7. önálló lovashadtest pedig a magyar 2. hadseregtől délre védekező olasz 8. hadsereg vonalait áttörve bevette Rosszost, így a miskolci seregtestet a bekerítés veszélye fenyegette.

A hunokkal kapcsolatos paradigmaváltás főbb állomásai:

(2019. november 16.) 
A hun, avar és honfoglaló magyar nomád népesség az eurázsiai sztyeppéről érkezett a Kárpát-medencébe

...

Márton Gyula 1916. december 27-én született a Szilágy megyei Nagymon településen. A középiskolát Zilahon végezte a Wesselényi Kollégiumban, az egyetemet a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemen, 1940-ben. Itt magyar-román-esztétika szakos hallgatóként többek között magyar névtani és nyelvjárástani ismereteket szerzett, tudományos felkészülését pedig román nyelvésztanárai is segítették. Szülőfaluja helyneveit már diákkorában gyűjteni kezdte, majd a doktori disszertációját is erről a faluról írta. A dolgozatot A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai címmel tette közzé 1942-ben.