A legmagasabb szintű nemzetközi tudományos együttműködésről, és ősi hun fejedelmi sírok mongóliai feltárásáról számolt be Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A Magyarságkutató Intézet a régészet mellett a történelem, néprajz, nyelvtörténet és archeogenetika tudományterületein is együtt dolgozik mongol tudósokkal.

Penavin Olga Debrecenben született, de tudományos tevékenysége és élete nagy része Jugoszláviához kapcsolódott. 

A román történetírásban máig nem történt meg a nacionálkommunista történethamisítással való szembenézés – vallja Köő Artúr történész. A Magyarságkutató Intézet munkatársával Pataki Tamás beszélgetett [...] a szomszéd által tökélyre fejlesztett propagandáról.

1956. július 14-én ünnepélyes keretek között átadták a Keleti-főcsatornát. Az építkezés befejezését a szocializmus nagy vívmányának tekintették, a csatornát és a vele párhuzamosan épülő tiszalöki duzzasztót békeműnek titulálták.

Trianon előzményeinek, történelmi hátterének felvázolása került az előtérbe a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet között előadássorozatának lévai állomásán. A július 9-ei eseménynek a Reviczky Ház adott otthont.

A magyar történelem és az Árpád-házi szent királyok egyik legkiemelkedőbb uralkodója előtt tisztelgő és Szent Lászlónak (1046-1095) emléket állító előadást rendezett és állított színpadra a Nemzeti Lovas Színház a Lovagkirály születésnapjának 975. évfordulójára

A vajdasági pedagógusok önfejlesztésére is lehetőséget adó esemény „Történelem és magyarság” szekciójában Dr. Vizi László Tamás, a Történeti Kutatóközpont igazgatója és Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetője is meghívott előadó volt.

A magyar kormány a hangosfilmgyártás hazai elindulásakor, 1931-ben a felújított Hunnia Filmgyár átadásakor meghatározta, hogy mit vár el a filmipar résztvevőitől: „Dolgozzék a gyárban magyar tőke, keressen benne a magyar munka és tudás, diadalmaskodjék benne a magyar művészet és támogassa a termelés eredményét a magyar közvélemény, és létrejött a magyar filmgyártás.”

Az ujkor.hu oldalán „Kibővülve, megújulva – Az impexek kora” címmel könyvrecenzió jelent meg Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársának kötetéről.

Pomozi Péternek, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatójának a Magyar Nemzet Lugas mellékletében jelent meg „Genderprofesszorok gender nélkül” című, „Már a nyelveket is felforgatnák a haladó szélsőségesek” alcímet viselő legújabb publicisztikája.