Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére a Teleki László Alapítvány és a Szent László Alapítvány szervezésében szeptember 22-én a Maros megyei Keresden kerül sor „A keresdi Bethlen-kastély felújításának, hasznosításának és gazdaságos működtetésének lehetőségei” című műhelykonferenciára, amelybe a Magyarságkutató Intézet is bekapcsolódott.

„Magyar Világ 1938-1940" címmel sikeres kiállítás helyszíne volt hónapokon keresztül a fővárosi Nemzeti Múzeum. A kiállítás teljes anyaga most Veszprémbe, a Laczkó Dezső Múzeumba költözik, ahol október 21-től egészen jövő júniusig látható lesz.” A Demokratában jelent meg tudósítás a Magyarságkutató Intézet és a Kodolányi János Egyetem szervezésében létrejött, a két világháború közti Magyarsország mindennapjait bemutató, „Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás Veszprémbe költözéséről.

Zavarodottságot keltett az avar kori magyar nyelvemlék híre extrém publicista körökben. „Kiknek az érdeke és miért, hogy ezt a megállapítást kigúnyolják, nevetségessé tegyék?” – kérdeztük szeptember 17-én megjelent interjúnkban. A válasz a kibertérben órákon belül megszületett. Indulathullámot indított el a friss tudományos eredmény kifejtése. Fehér Bencét, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatóját kérdezte a Gondola.

A gondola.hu szeptember 17-i, Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjújában beszámolt arról, hogy a Jánoshidán fellelt tűtartón olvasható magyar szöveg 400 évvel korábbi, mint a hivatalosan legrégebbi magyar nyelvemlék, a Tihanyi Alapítólevél. A Gondola folytatta beszélgetését a professzorral. – számolt be róla a Magyar Nemzet.

Egán Ede a Földművelésügyi Minisztérium Hegyvidéki Kirendeltségének a vezetője 1901 szeptember közepén Ungváron tárgyalásokat folytatott Firczák Gyula püspökkel a gazdasági akció jövőjéről. (...) Útitársa Rochlitz Nándor, a Hegyvidéki kirendeltség Ung vármegyei megbízottja volt, akivel nyolc óra tájban hagyták el az ungvári Korona szállodát. Egán Ede útközben, a Hegyfark és Nagyláz községek közötti úton, a Lázi-dombon mindmáig kiderítetlen körülmények között, halálos kimenetelű lövést kapott.

A budapesti Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért felvidéki társulás által Sátoraljaújhelyen a Magyar Nyelv Múzeumában 2021. szeptember 9-én megrendezett „Versailles 100 év távlatából” című konferencián a Magyarságkutató Intézet részéről Dr. Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes „Egy kétségbeesett küldetés. Az Apponyi Albert vezette delegáció Párizsban – 1920” címmel, Dr. Ringer István „Sátoraljaújhely és Trianon” címmel tartott előadást.

Az avar birodalomban élő magyar nyelvű népelem léte már nem feltevés, hanem tény. Megtartották a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáját. Az első előadást Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója tartotta Első ismert írásemlékeink (avar kor) és az ismeretterjesztés címmel. Őt kérdezte a Gondola.

A közbeszédben sokszor találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy Róma és a pápaság cserbenhagyta az oszmánok ellen vívott évszázados harcban Magyarországot, és nem tett semmit az agresszíven terjeszkedő szultánokkal szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy a 15–17. században a római szentszék számára kiemelkedően fontos volt a magyarországi hadszíntér, és az oszmán-ellenes harcokhoz sok esetben nyújtottak diplomáciai, anyagi, vagy éppen konkrét katonai segítséget.

Magyarország mongóliai nagykövetével, Obrusánszky Borbálával készült interjút közölt a Magyar Nemzet. Nagykövet asszony elismerően nyilatkozott a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Magyarságkutató Intézet által aláírt, több tudományterületre kiterjesztett együttműködési megállapodásról, és hangsúlyozta az Intézetünk jóvoltából hat évtized után idén júniusban újraindult belkh-i hun sír közös feltárási projektjének jelentőségét is.

Küküllei János, I. Lajos király (1342–1382) történetírója feljegyzi, hogy I. Károly király halála (1342. július 16.) után az özvegy királyné, Erzsébet „fogadalmat tett, hogy felkeresi a szentek ereklyéit, és megtiszteli Péter és Pál apostolok küszöbét”. 1343. június 8-án el is indult Visegrádról népes kísérettel és tömérdek kinccsel, úticéljának első állomása azonban nem az „örök város”, hanem Nápoly volt. A királynét és magyarországi kíséretét szállító hajók július 24-én futottak be a nápolyi kikötőbe.