A ruszin és a magyar nép közös hőse, Egán Ede
Egán Ede a Földművelésügyi Minisztérium Hegyvidéki Kirendeltségének a vezetője 1901 szeptember közepén Ungváron tárgyalásokat folytatott Firczák Gyula püspökkel a gazdasági akció jövőjéről. (...) Útitársa Rochlitz Nándor, a Hegyvidéki kirendeltség Ung vármegyei megbízottja volt, akivel nyolc óra tájban hagyták el az ungvári Korona szállodát. Egán Ede útközben, a Hegyfark és Nagyláz községek közötti úton, a Lázi-dombon mindmáig kiderítetlen körülmények között, halálos kimenetelű lövést kapott.
A megyeszékhelyről szeptember 20-án reggel indult útnak gyors lovasfogaton Munkácsra, ahol táviratilag már előre megrendelte a szállodai szobáját. Útitársa Rochlitz Nándor magyar királyi főerdész, a Hegyvidéki Kirendeltség Ung vármegyei megbízottja volt, akivel nyolc óra tájban hagyták el az ungvári Korona szállodát. Egán Ede útközben, fél 9 órakor a Hegyfark és Nagyláz községek közötti úton, a Lázi-dombon mindmáig kiderítetlen körülmények között, halálos kimenetelű lövést kapott. A súlyosan megsérült miniszteri megbízottat fogaton vitték vissza Ungvárra, ahol 12 óra30 perckor a közkórházban meghalt anélkül, hogy visszanyerte volna öntudatát. Az egyetlen szemtanú, a főerdész, aki a kocsinál lent maradt addig, amíg Egán, sokak által ismert szokása szerint ezen az útszakaszon gyalog a Lázi-domb tetejére kapaszkodott, domb peremén pisztolydörrenést észlelt. A lövés hangjára felkapta a fejét, és feltekintve látta, hogy Egán Ede fejjel lefelé zuhant az árokba.
![](/assets/articles/2021/09/2-1_17105539.jpg)
A törvényszék Beregszászról érkezett két tagja, Orosz Ádám vizsgálóbíró és Polányi Aladár beregszászi királyi alügyész a helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyvben az öngyilkosságot teljesen kizártnak nyilvánította. Egán elhunytának körülményeit a mai napig viták övezik, így részünkről csak az eddig megjelent szakirodalom utolsó két kötetére utalunk:
Botlik József: A magyar nemzetpolitika előfutárai. Darányi Ignác, Egán Ede, Kazy József. Herman Ottó Intézet, Budapest, 2018.
Kása Csaba (szerk.): Küzdelem a magyar nemzetpolitikáért. Válogatott dokumentumok (1896–1910). Herman Ottó Intézet, Budapest, 2018.
![](/assets/articles/2021/09/2-4_17105633.jpg)
Egán halála után elsőként Bartha Miklós, Rugonfalva szülötte, az Ellenzék című kolozsvári napilap alapítója és főszerkesztője, hétszeres országgyűlési képviselő, aki már évekkel korábban barátságot kötött Egánnal, és publicisztikájában figyelemmel kísérte a hegyvidéki gazdasági akció eseményeit, szólalt meg emlékével kapcsolatban. Az Ellenzék 1901. október 8-i számában közzétette Firczák püspök részvétnyilvánító levelét, amelyet Egán özvegyének küldött, majd összefoglalta véleményét a halálesetről és az arról szóló hírlapi cikkekről. Néhány nap múlva, október 17-én ugyancsak az Ellenzékben felhívást jelentetett meg Egán emlékének megörökítésére.
A miniszteri biztos halálának első évfordulóján a környék zászlókkal felvonult lakossága részvételével zajlott ünnepség keretében szentelték fel a hegyfarki dombon felállított, hazai fehérmárványból készült három és fél méter magas keresztet. Halála helyét emléktáblával jelölték meg, melynek felirata: „A megváltás e szent jelét borostyánkői Egan Ede miniszt. megbízott, a hegyvidéki nép legőszintébb barátjának és jótevőjének emlékére az 1901. szept. 20-án vele itt történt halálos kimenetelű baleset helyén közadakozásból emelték igaz tisztelői. Imádkozzunk érette!” Az emlékmű az 1990-es évek elején, az Ungvár és Munkács közötti közút szélesítésekor nyomtalanul eltűnt.
Egán Ede tevékenységére Kárpátalja lakói a mai napig tisztelettel emlékeznek vissza, munkássága a magyar nemzetpolitika követendő példája. 2002 márciusában Börvinges község határában, az eredeti eltüntetett emlékjel közelében, az Ungvárt Munkáccsal összekötő főút mentén Egán alakjának a megjelenítésével, többnyelvű emléktáblával, csaknem öt méter magas emlékművet emeltek, Vaszil Olasin kárpátaljai ruszin szobrászművész alkotását. Idézet a feliratból: „Egán Ede [...] kormánybiztost […] nem messze innen, a lázi dombon 1901. szeptember 20-án megölték a radikális gazdasági reformok miatt. […] Imádkozzunk érte!” Munkácson és Börvingesen utcát neveztek el róla. Rejtélyes halálának 110. évfordulója alkalmából, 2011. szeptember 20-án, Munkácson a hajdani Magyar Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Munkácsi Hegyvidéki Kirendeltségének az épületén, a régi ún. Benkő-sarkon emléktáblát avatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a magyarországi Bethlen Gábor Alap támogatásával. A magyar és ukrán nyelvű szöveg a következő: „Ebben a házban működött a magyar királyi földművelésügyi minisztérium Egán Ede vezette hegyvidéki kirendeltsége, amely a ruszin nép gazdasági felemelkedésén munkálkodott.” Három héttel később az Ökörmezői járásban elhelyezkedő Alsókalocsa községben a „Magyar kultúra napja” rendezvénysorozat keretében a skanzen központi épületének falán felavatták Egán Ede emléktábláját. Ebből az alkalomból Vaszil Scsur, az Ökörmezői járás állami közigazgatásának elnöke méltatta a miniszteri megbízott érdemeit. Ezt követően Sztanyiszlav Arzsevityin, az Ukrán Legfelsőbb Tanács, vagyis a parlament képviselője ismét felolvasta azt az emlékbeszédét, amelyet 2011 szeptemberében Kijevben, az ukrán törvényhozás előtt mondott el Egán Ede meggyilkolásának 110. évfordulója alkalmából.
![](/assets/articles/2021/09/2-3_17112919.jpg)
Egán Ede nevét viseli a magyar nemzeti kormány támogatásával 2016. augusztus első napjától indított gazdasági program, amely más eszközökkel, de folytatja a több mint 120 évvel ezelőtt elindított, és 1944-ben kényszerűen abbahagyott hegyvidéki gazdasági akciót a mai Kárpátalján.