Borvendég Zsuzsanna történésszel, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársával „A gyilkosokról végre mondjuk ki, hogy bűnösök” címmel közölt interjút a vasárnap.hu oldal. „Még a legfőbb gyilkosokról sem sikerült kimondani, hogy bűnösök. Péter Gábor ágyban párnák közt halt meg. Biszku Bélának addig húzták-vonták a tárgyalását, hogy végül ne kelljen kimondani az ítéletet ellene. Az elszámoltatás és az igazságtétel elmaradása az igazi probléma, nem az ügynöklista hiánya.”

1849. augusztus 3-án a Klapka György vezérőrnagy parancsnoksága alatti védősereg sikerrel törte fel a Komárom körüli ellenséges ostromzárat. A honvédek visszafoglalták Győrt, Székesfehérvárott népfelkelés tört ki, s a felszabadult területen rögvest megkezdődött az újoncozás, az élelmiszer- és hadikészletek felhalmozása. Klapka, bár veszélyeztette a császáriak utánpótlását, akciójával mégis megkésett, hiszen csak idő kérdése volt, hogy a császári fősereg és a cári expedíciós erők mikor aratnak döntő győzelmet a főhadszíntéren.

Szent István egyetlen felnőtt kort megélt fia, Imre herceg 1007 táján született. Az ifjú herceget a Gellért legenda szerint maga Szent Gellért tanította, így bizonyosan mély vallásos nevelésben részesült, de miután apja trónörökösének is számított, az uralkodásra is felkészítették. 

130 éve, 1891-ben ezen a napon hunyt el Ballagi Mór (született Bloch Móric) teológus, pedagógus, az egyik legnagyobb nyelvtudósunk, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja, a magyar szótárirodalom kiemelkedő alakja. Tudományos pályáját a nyelvészet területén kezdte meg, 1840-ben elhangzott akadémiai székfoglalója nyelvészeti témában íródott (Nyelvészeti nyomozások). Aktívan részt vett a Kazinczy-féle nyelvújítási harcban: 1857-es A nyelvújítás és a nyelvrontás című értekezése az utónyelvújítás egy fontos darabja.

A széki Teleki család számos kiemelkedő személyiséggel gazdagította a magyar történelmet. Teleki Mihály a 17. században erdélyi főgenerálisként, korának legjelentősebb erdélyi katonájaként és politikusaként, a család történetében a grófi cím megszerzőjeként ismert. Teleki Sámuel 1791 és 1822 között az erdélyi udvari kancellári tisztséget viselte, mecénási tevékenysége közismert. Teleki József a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt, testvére, Teleki László az 1848-1849-es szabadságharcot szolgálta diplomataként. Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszter a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja volt.

2018. augusztus 31-én hunyt el Luigi Luca Cavalli-Sforza, a Parmai-, a Paviai- és a Stanford Egyetem professzora, a populációgenetika úttörője. Az elsők között vizsgálta genetikai markerek segítségével az egykor élt emberi népességek migrációs eseményeit, és tevékeny részt vállalt a kulturális evolúció elméletének kidolgozásában. (...) Cavalli-Sforza minden humángenetikusnál erősebben hitt abban, hogy a gének és a kultúra együttesen segíthetnek a különböző népességek eredetének felderítésében.

Gyöngyössolymos településen augusztus 27-28-án tartották meg az Árpád-kori települések találkozóját. A kulturális programokkal kísért konferencián a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója – Makoldi Miklós is előadott, bemutatva a királyi alapítású abasári Bencés-monostor és nemzetségfői központ régészeti feltárásának eredményeit. Régészigazgatónk ezután ellátogatott a gyöngyössolymosi Szent Miklós templomba, melynek eredeti középkori tornyán még ma is látható az Abák címerállata, a koronán álló turulmadár.

Abasáron a település önkormányzata az elmúlt szombaton (2021. 8.28-án) első alkalommal rendezte meg az abasári Aba Napot. Az egész napos rendezvény nyitóeseményeként az érdeklődőknek lehetőségük nyílt megtekinteni az Abasár Bolt-tetőn zajló feltárásokat és a készülő régészeti park már elkészült elemeit. (...) A feltárást megtekintette Magyarország mongóliai nagykövetasszonya – Obrusánszky Borbála is, aki Magyarországon forgató mongol filmkészítőkkel riportot is készített Makoldi Miklóssal.

III. Köböre és Etnosport Kupa – A háromnapos rendezvény rendkívül gazdag programkínálattal várta az érdeklődő megjelenteket: többek között nemzetközi íjászverseny, lovas ügyességi versenyek, hadibemutatók és a történelmi magyar harci kultúrából származó harcművészet, a baranta, moldvai táncház, de a kisebb korosztályt megszólító kézműves foglalkozások is színesítették a hagyományőrző műsorfolyamot. A nagyszámú érdeklődő a sztyeppevilágba visszavezethető eredetű ősi nomád, lovas csapatvetélkedőt, köbörét is láthatott.

Kerek 500 évvel ezelőtt, 1521. augusztus 29-én esett el Nándorfehérvár (Belgrád) „Magyarország kulcsa”, ahogyan a kortárs török krónikás, Dzselelzáde Musztafa írt a nagy erősségről. Egy török iródeák tollából hasonló tisztelettel ékes szavakat olvashatunk a dicső várról: „elfoglalását dicső őseink az Anka madár megfogásánál is nehezebbnek tartották”.