Erdély 1918. év végi román megszállása után a hódítók megkövetelték a magyar állami tisztviselőktől I. Ferdinánd királyra az ún. hűségeskü letételét. Mivel a túlnyomó többség ennek nem tett eleget, megfosztották őket állásuktól, azaz megélhetésüktől.

A Magyarságkutató Intézet kutatja, feltárja, új eredményeivel kiegészíti a magyarság múltját, Kassai Lajos, Farkas (Mónus József), Györki Attila, a Keleti Gyepű, Bársony Bálint és zenekara, illetve sok más tiszteletre méltó hagyományőrző csapat pedig átélhetővé teszi, bemutatja őseink mindennapjait. Amely példamutatásra napjainkban nagy szükség van. Nem is csodáljuk, hogy a lovasíjászat világnapján számtalan gyerek, fiatal vett részt a Kassai-völgyben rendezett 2021. évi Nyílzápor rendezvényen. Köszönet érte.

Közel járhatunk a koporsókhoz (+fotógaléria) Alig telt el négy nap a legutóbbi Belkh-i ásatások előrehaladásáról szóló egyeztetés óta, hétvégére már kézzel fogható eredményeket értünk el a Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében zajló kutatás során. [...] előkerültek egy kétezer éves díszes kocsi alkatrészei, és egyéb használati tárgyak, bronzból készült díszítő elemek.

75 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be a forintot, amely a világtörténelem legdrasztikusabb inflációjának a végét jelentette. A második világháborút követő pénzromlás soha nem látott mértéke nem volt magától értetődő következménye a világégésnek. A megszálló Vörös Hadsereg azonban rátette a kezét minden működő üzemre, lefoglalta a nyersanyagokat és a bankok tartalékait, (...) és nem számította be mindezt a jóvátételi kötelezettségünkbe.

A három nagy tatár betörési hullám ellenére miért nem sikerült a mongol világbirodalomnak meghódítania a Magyar Királyságot? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ a Magyarságkutató Intézet (MKI) soron következő nemzetközi tudományos konferenciáján Székelyudvarhelyen. Az előadások egy része mongol szempontból közelíti meg a témát, és a tatárok európai hadjáratainak mikéntjére, valamint a Magyar Királyság területéről való kivonulásuk okaira világítanak rá.

 

Július 29-ére más szentek mellett Troyes-i Szent Lupus ünnepe esik. Mivel azonban Lupusnak Magyarországon egyáltalán nincs kultusza, ez az ünnep számunkra teljesen ismeretlen – bár történelmi vonatkozásai miatt számunkra igencsak fontos szentről van szó. Valójában egyetlen kiemelkedő tettéről tudunk, amelyért a szentek sorába emelték: a hagyomány szerint ő mentette meg városát a hunoktól Attila király galliai hadjárata idején.

A vasarnap.hu a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent” Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából” című kötet kapcsán közölt interjút a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetőjével, Pomozi Péterrel.

Július huszonnegyedike Árpád-házi Szent Kinga emléknapja. Kinga az Aranybulla kiadását követő időszakban, 1224. március 5-én Esztergomban látta meg a napvilágot Árpád-házi Béla herceg (a későbbi IV. Béla magyar király) és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermekeként. Rendkívüli családba, szentek közé született: apai nagynénje Szent Erzsébet, fiatalabb lánytestvérei Boldog Jolán és Szent Margit voltak.

A Hunyadi- és a Corvin-dinasztiával egy olyan üstökös tűnt fel a magyar történelem egén, amelynek fénye a mai napig nem halványult el – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyarságkutató Intézet konferenciáját megnyitó beszédében. A Hunyadiak és Corvinok címet viselő, kétnapos tudományos rendezvény a nándorfehérvári diadal napjának 565. évfordulóján vette kezdetét.