Lugossy József (nyelvész, orientalista, archeológus professzor, könyvtárigazgató, a M. Tud. Akadémia rendes tagja) tanulmányaiban így írt a magyar nyelvről ... 

„ÉL MÉG NEMZET E HAZÁN” - A Trianoni Békediktátum máig tartó hatásai című, a Tokaji Országzászlóért Egyesület, a Pap Miklós Népfőiskola és a Tokaji Múzeum és Világörökségi Bormúzeum szervezésében megvalósuló konferencián adott elő Intézetünk több kutatója. 

A Magyarságkutató Intézet a trianoni békediktátum 101. évfordulójára készítette el újszerű, fiataloknak szóló kiállítását. 

Százhetvenhárom esztendővel ezelőtt, az 1849. február 26–27-i kápolnai csatát megelőzően a szenilitás jeleit mutató fővezér, gróf Henryk Dembiński altábornagy eredetileg 1849. március elején, Eger és Gyöngyös környékén óhajtotta megvívni a döntő csatát...

Az utókor sokoldalú tudósként tartja számon Szabó T. (Törpényi) Attilát: nyelvészként, történészként, irodalomtörténészként és etnográfusként is nagyra becsülik. Kutatásai kiterjedtek az erdélyi nyelvjárásokra, a személy- és helynevekre, ... 

1848 decemberében, a császári-királyi hadsereg Magyarország elleni koncentrikus támadásának kezdetén a császári fővezér, Alfred zu Windisch-Grätz herceg tábornagy úgy kalkulált, ha beveszi Pest-Budát, megtöri a magyar ellenállást.

Február 25-én a kommunizmus áldozataira emlékezünk. Nemcsak arra a százmillió életre, amelyet kioltott a világtörténelem leggyilkosabb eszméje, hanem mindenkire, aki kénytelen volt szenvedni a totális zsarnokság igája alatt. Mert ennek a rendszernek mindnyájan az áldozatai voltunk.

A hazai lótenyésztés két jelentős központjának, Mezőhegyesnek és Bábolnának a megalkotója, Csekonics József 1757. február 22-én született Kőszegen. Ügyvéd édesapja, Csekonics Pál fia születése előtt három évvel nyert nemesi rangot Mária Terézia uralkodónőtől.

A Magyarságkutató Intézet is részt vett a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium által szervezett Magyar-Mongol Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság 7. Plenáris ülésén, amelyen intézetünket képviselve Makoldi Miklós, a Régészeti Kutatóközpont, és Katona József Álmos, a Nyelvtervezési Kutatóközpont igazgatója vettek részt.

Egyre többen ismerik fel, hogy a földi élővilágot fenyegető katasztrófa mellett nyelvi-kulturális összeomlás felé is robogunk. Az anyanyelvek nemzetközi napja alkalmából arra is fel szoktuk hívni a figyelmet, hogy a két gyorsuló, ám talán nem (teljesen) visszafordíthatatlan pusztulási folyamat számos ponton összefügg.