A mostani felfedezés értelmében egy harmadik, ázsiai eredetű népesség játssza a legnagyobb szerepet a mai japánok etnogenezisében, akik az úgynevezett Kofun-korszakban (~Kr.u. 300-538) jelentek meg a szigeten. A kutatók eredményei alapján ez a népcsoport a Kína többségét alkotó han-néphez hasonlít legjobban. Az angol nyelvű publikáció elolvasható a Science Advances folyóiratban Ancient Genomics Reveals Tripartite Origins of Japanese Populations címmel.

Egy 2021. szeptember 27-én megjelent archeogenetikai kutatás szerint három ősi népesség keveredéséből alakult ki a japánok génállománya. Az eddig ismert származási elméletüket jelentősen módosítani kell a harmadik komponens felfedezése miatt.

A korábbi kutatások két ősi populáció keveredéséből vezették le a mai japánok eredetét. Az egyik egy nomád, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató nép, amelyhez a Dzsómon-kort kötjük (~kr.e.15 000-től Kr.e. 300-ig). A másik, egy északkelet-ázsiai népcsoport, ők időszámításunk előtt 900 körül érkeztek a mai Japán területére, hozzájuk a Dzsómon-kultúrát felváltó Jajoi-kort (~Kr.e. 300- Kr.u. 250) köthetjük.

Reveals Tripartite Origins of Japanese Populations címmel (https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.abh2419)

Ezúttal a japán történetírást segítette ki az archeogenetika, ahogy hasonlóképp teszik itthon a Magyarságkutató Intézet archeogenetikusai. Kutatásaik a Kárpát-medence történti népességei eredetének feltárásával pontosan meghatározzák a magyarság eredetét.

Legutóbb éppen az avar-magyar rokoni kapcsolódásra utaló publikációval került pontosításra történelmünk.

(https://www.mdpi.com/2073-4425/12/3/460)