Egán Ede a Földművelésügyi Minisztérium Hegyvidéki Kirendeltségének a vezetője 1901 szeptember közepén Ungváron tárgyalásokat folytatott Firczák Gyula püspökkel a gazdasági akció jövőjéről. (...) Útitársa Rochlitz Nándor, a Hegyvidéki kirendeltség Ung vármegyei megbízottja volt, akivel nyolc óra tájban hagyták el az ungvári Korona szállodát. Egán Ede útközben, a Hegyfark és Nagyláz községek közötti úton, a Lázi-dombon mindmáig kiderítetlen körülmények között, halálos kimenetelű lövést kapott.

A budapesti Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért felvidéki társulás által Sátoraljaújhelyen a Magyar Nyelv Múzeumában 2021. szeptember 9-én megrendezett „Versailles 100 év távlatából” című konferencián a Magyarságkutató Intézet részéről Dr. Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes „Egy kétségbeesett küldetés. Az Apponyi Albert vezette delegáció Párizsban – 1920” címmel, Dr. Ringer István „Sátoraljaújhely és Trianon” címmel tartott előadást.

Az avar birodalomban élő magyar nyelvű népelem léte már nem feltevés, hanem tény. Megtartották a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáját. Az első előadást Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója tartotta Első ismert írásemlékeink (avar kor) és az ismeretterjesztés címmel. Őt kérdezte a Gondola.

A közbeszédben sokszor találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy Róma és a pápaság cserbenhagyta az oszmánok ellen vívott évszázados harcban Magyarországot, és nem tett semmit az agresszíven terjeszkedő szultánokkal szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy a 15–17. században a római szentszék számára kiemelkedően fontos volt a magyarországi hadszíntér, és az oszmán-ellenes harcokhoz sok esetben nyújtottak diplomáciai, anyagi, vagy éppen konkrét katonai segítséget.

Magyarország mongóliai nagykövetével, Obrusánszky Borbálával készült interjút közölt a Magyar Nemzet. Nagykövet asszony elismerően nyilatkozott a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Magyarságkutató Intézet által aláírt, több tudományterületre kiterjesztett együttműködési megállapodásról, és hangsúlyozta az Intézetünk jóvoltából hat évtized után idén júniusban újraindult belkh-i hun sír közös feltárási projektjének jelentőségét is.

Küküllei János, I. Lajos király (1342–1382) történetírója feljegyzi, hogy I. Károly király halála (1342. július 16.) után az özvegy királyné, Erzsébet „fogadalmat tett, hogy felkeresi a szentek ereklyéit, és megtiszteli Péter és Pál apostolok küszöbét”. 1343. június 8-án el is indult Visegrádról népes kísérettel és tömérdek kinccsel, úticéljának első állomása azonban nem az „örök város”, hanem Nápoly volt. A királynét és magyarországi kíséretét szállító hajók július 24-én futottak be a nápolyi kikötőbe.

A címben idézett gondolatot Melanchton írta tanítványáról, a híres humanista tudós, Nádasdy Tamásnak. Sylvester fordításában 480 éve jelent meg az Újszövetség a sárvár-újszigeti nyomdában. A Nádasdy pártfogásával alapított nyomda ezen terméke az első magyar nyelven, magyar műhelyben kiadott könyv. Sylvester a munka közben még az első magyar nyelvtant is megírta, noha ez nem vált ismertté akkoriban. Ám nem sok híja volt, hogy kudarccal végződjék a hosszú éveken át készülő bibliafordítás kiadása is.

Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a második világháború új fejezete kezdődött: három nappal később, augusztus 26-án a „gépesített tatárjárás” elérte Magyarország székelyföldi határát. Romániában rekedt Hans Friessner vezérezredes német Dél-Ukrajna Hadseregcsoportja, amelynek helyzete kritikussá vált és igyekezett mielőbb Észak-Erdély felé visszavonulni. A magyar vezérkar is reagált az eseményekre, de megkésve.

A Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet tudományos együttműködése keretében lehetőségünk nyílt az Akadémia Embertani tárának meglátogatására és onnan archeogenetikai minták vételére. A mintákat a magyar őstörténetkutatás számára fontos ázsiai hun temetőkből származó csontvázakból vettük, azzal a céllal, hogy a hunok genetikai mintáit össze tudjuk hasonlítani a honfoglaló magyarok archeogenetikai mintáival.

305 éve, 1716-ban e napon halt meg a magyar tudomány korát meghaladó alakja, Pápai Páriz Ferenc. Sokrétű, humanista szemléletű műveltségét nem könnyű röviden összefoglalni: az orvostudományok doktora, nyelvész, szótáríró, műfordító, egyháztörténész, a címertan avatott tudósa, csaknem negyven évig a nagyenyedi kollégium tanára, erdélyi gyökerű, világpolgári műveltségű szellem. Méltán nevezték életrajzírói a „magyar Hippokratész”-nek.