Jövő év végére szeretnék lezárni a székesfehérvári osszáriumban található nyolc uralkodódinasztia csontjaival kapcsolatos vizsgálatokat – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Horváth-Lugossy Gábor.

A Magyarságkutató Intézet főigazgatója arról is beszélt, hogy a szakpublikáció megjelenése után már a közvélemény is megtudhatja, legutóbb melyik két Árpád-házi személyt azonosították.

„A Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatóközpontjának laborjában a világon jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiának köszönhetően a teljes örökítőanyag-sorrendet le tudják olvasni akár kétezer éves csontmaradványokból is. Ennek köszönhetően nemcsak az Y-kromoszómát és a mitokondriumot vizsgálhatják, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudják határozni, így pontosan fel lehet vázolni a rokonsági viszonyokat"

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a székesfehérvári osszáriumban őrzött, az egykori itteni királysírokban nyugvó magyar uralkodók maradványaival kapcsolatos kutatások kapcsán.

Horváth-Lugossy Gábor a mintegy kilencszáz személy Székesfehérváron feltárt maradványairól elmondta, hogy a csontok a török háborúk és a koronázó bazilika elpusztulása utáni időkben tömegsírhoz hasonló körülmények között voltak. 

„Ezeket 1999-ben próbálták meg először szétválogatni antropológiai vizsgálattal, azaz embertani jellemzők alapján igyekeztek megállapítani, hogy férfié vagy nőé volt-e az adott csont. Jelenleg légmentesen lezárt ládákban található zsákokban vannak ezek a földi maradványok"

– tette hozzá.

A főigazgató hangsúlyozta, az antropológiával szemben az archeogenetika csontról csontra meg tudja határozni, hogy az ugyanahhoz a személyhez tartozik-e vagy sem. – Mivel III. Béla genetikai vonalát Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – akkor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként – és kutatótársai 2017-ben már meghatározták, ennek köszönhetően lehet egyáltalán az Árpád-házi királyokat és családtagjaikat azonosítani – jelentette ki. Horváth-Lugossy Gábor beszélt arról is, hogy a székesfehérvári koronázó bazilikában nyolc uralkodó dinasztia tagjait – köztük Jagellókat, Habsburg Albertet, Szapolyai Jánost, Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást – temették el, és elképzelhető, hogy a kétszáznégy, már azonosított teljes csontváz között ott van Nagy Lajosé is. 

Hogy erre minél előbb fény derüljön, már fel is vették a kapcsolatot a maradványok azonosításához szükséges külhoni vizsgálatok miatt Olaszországgal és Lengyelországgal, illetve a horvátok segítségével 2021-ben feltárták és meghatározták a Hunyadiak genetikai (származási) vonalát is

– tette hozzá.

A főigazgató kifejtette, hogy egy-egy csont meghatározásának ideje három és hat hónap között van, így feltehe­tően jövő év végére az összes vizsgálatot el tudják végezni. Azzal kapcsolatban, hogy az Árpád-házi királyok közül kiknek a csontjait azonosították legutóbb a kutatók, Horváth-Lugossy Gábor kiemelte: egy tudományos kutatás eredményét először mindig egy nemzetközi szaklapban kell publikálni, úgy válik tudományos értékűvé az eredmény, ha ez megtörténik. Elmondta, hogy a szerkesztőségek a megjelentetés előtt kiküldik az anyagot néhány, úgynevezett vaklektornak jóváhagyásra, bírálatra. Az ő feladatuk, hogy megvizsgálják a tudományos eljárást, az alkalmazott módszereket, illetve a következtetéseket, és jóváhagyják azokat.

Éppen ezért hazánkban valószínűleg nyár elején hozhatják nyilvánosságra, hogy királyaink közül eddig kiket azonosítottak – emelte ki a főigazgató, hozzátéve, hogy a Magyarságkutató Intézet eddig hat archeogenetikai publikációt közölt, a baloldali támadások ellenére a tudományos élet szereplői azonban mindegyiket elismerték.

A székesfehérvári osszáriumkutatás eredményeivel kapcsolatban megjelent teljes beszélgetést a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.