Mert tudták: a magyarságot a Kárpát-medencében csak őseink tisztelete, hagyományaink ápolása, gyakorlása, átörökítése tartja meg. 

Az 1956-os hősök újratemetésének évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója is elhelyezte az emlékezés virágait, (...)

"...a világ magyarsága színe-javának, elismerésül történelmünk ápolásáért, jelenünk tiszta magyar kultúrájáért, az új nemzedékek neveléséért." 

További kulturális- és tudományos együttműködések létrehozásáról, előkészítéséről egyeztett Mustafa Dillioglu a Maarif Iskolák Magyarországi szervezetének vezetője és Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

II. József 1790. február 20-i halálának idején a Habsburg Monarchia rendkívül nehéz helyzetben volt. A törökök elleni háború a kezdeti kudarcokat követően 1789-ben Belgrád elfoglalásával, a boszniai török határvédelem áttörésével és a Havasalföldre való betöréssel végre sikeres fordulatot vett, (...)

A címadó gondolat Mónus Józseftől származik, de nyugodtan elmondhatjuk a Magyarságkutató Intézet munkásságáról is, amely jószolgálati nagykövetévé választotta a világbajnok tradicionális távlövő íjászt.

- A legendák visszatérnek – üzeni a székesfehérvári Királyok és Szentek című, az Árpádok korát bemutató, nagyszabású történelmi tárlat

Trianon ratifikálása időszakában pártállástól függetlenül valamennyi magyar politikai tényező azonos módon viszonyult a nemzeti sorstragédiához. A Magyar Nemzetben jelent meg Bertók L. László Köő Artúrral, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársával (...) 

1822. június 8-án a háromszéki Gidófalván született Czetz (Czecz) János. Családja magyar–örmény származású, római katolikus vallású volt.

"1920 - Kényszerpályán. A Trianoni békediktátum ratifikálása" című történettudományi konferencián vett részt Dr. Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes és Köő Artúr kutatónk. A Magyar Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága (...)