Október 6-án, az Aradi (és valamennyi 1848-49-es) vértanúk előtt hajtunk fejet, soha nem feledve őket. Idén Wass Albert: A bujdosó imája című verssel fejezzük ki tiszteletünket a hősöknek! Az előadást Nemcsák Károlynak köszönjük.

Október 6-án, az Aradi (és valamennyi 1848-49-es) vértanúk előtt hajtunk fejet, soha nem feledve őket. Idén Wass Albert: A bujdosó imája című verssel fejezzük ki tiszteletünket a hősöknek! Az előadást Nemcsák Károlynak köszönjük.

Épp bevették a budai várat a diadalittas honvédek és már eldöntött tény volt a cári intervenció, amikor 1849. május 30-án kinevezték a császári-királyi hadsereg új magyarországi főhadparancsnokát, báró Julius Jacob von Haynau táborszernagyot. Az újdonsült fővezér jó „borotvaként” azon az állásponton volt, hogy a honvéd hadsereg tábornoki és törzstiszti karát statáriális úton kivégezteti, s mindazokat, akik 1848 előtt hordták a császár kabátját vagy támogatták a honvédsereget, hadbíróság elé állíttatja.

Hetven évvel ezelőtt, 1951. október 6-án kezdte meg egész napos sugárzását a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar nyelvű adása. A kommunizmus éveiben meghatározó jelentősége volt a szerkesztőségnek, ahol az emigráció kiemelkedő tehetségei jutottak munkához, és amely pótolhatatlan kommunikációs csatornát jelentett a vasfüggöny mögé zárt anyaország és a Nyugatra menekültek között.

A hídavatásra 1896. október 4-én, Ferenc napján került sor. A verőfényes vasárnap reggelén érkezett a városba Erzsébet királyné vonattal, a király szárnysegédjével kiment elé a nyugati pályaudvarra, s aztán együtt hajtattak fel fogatukon a budai várba, hogy a főváros közönsége előtt megünnepeljék az uralkodó névnapját. (...) Az avatási ünnepség utolsó aktusaként a király ünneplők sokaságától kísérve átsétált a hídon, majd udvari kocsijába szállva visszatért a várba.

Amikor 1848 őszén kezdetét vette a magyar önvédelmi háború, (...) huszárjaink tisztjeik és altisztjeik vezetésével tűzön-vízen át, ezer veszélyt vállalva, szablyával a kézben igyekeztek Magyarországra, hívta őket Kossuth gyújtó hangvételű szózata: „A haza vár, a szegény magyar nemzet esdekelve hí haza benneteket. A hazának vitéz karjaitokra szüksége van. A haza élet-halál veszélyben van! Haza hát, haza! a kinek magyar lelke van.”

„Fehér Bence írás- és ókortörténész, a Magyarságkutató Intézet Klasszikafilológiai Kutatóközpontjának vezetője úgy véli, a legrégebbi magyar nyelvemléknek tartott Ómagyar Mária-siralomnál négyszáz évvel korábbi is létezik.” A Magyar Nemzet Lugas mellékletében Védőszellem címmel megjelent Gurzó Enikő Fehér Bencével a jánoshidai avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatban készített interjúja.

A mostani felfedezés értelmében egy harmadik, ázsiai eredetű népesség játssza a legnagyobb szerepet a mai japánok etnogenezisében, akik az úgynevezett Kofun-korszakban (~Kr.u. 300-538) jelentek meg a szigeten. A kutatók eredményei alapján ez a népcsoport a Kína többségét alkotó han-néphez hasonlít legjobban. Az angol nyelvű publikáció elolvasható a Science Advances folyóiratban Ancient Genomics Reveals Tripartite Origins of Japanese Populations címmel.

A magyar-olasz származású Angelo Brelich (Budapest, 1913 – Roma, 1977), a vallás- és az ókortudomány meghatározó alakja Olaszországban a 20. század derekán. A vallás kulturális és társadalmi elemeit célzó tanulmányai maradandó értéket képviselnek, munkássága immár két tudósgenerációra gyakorolt alapvető hatást a valláselmélet és vallástörténet terén. Halálának negyvennegyedik évfordulóján rá emlékezünk.

Napjainkban, amikor a magyar nyelvterület csaknem minden régiójában megemlékeznek a Benedek Elek születésnapján ünnepelt magyar népmeséről (szeptember 30.), érdemes felidézni a meseközpontú egyéniségkutató magyar iskola alapjait, történetét, képviselőit. Hiszen érdeme hatalmas, nemzetközi hírnevet hozott a magyar mesekutatásnak, továbbá meghatározta a napjainkig is elfogadott meseközlési gyakorlatot, de jelentős szerepe volt abban is, hogy ma ilyen sokat tudunk mesemondóinkról és történetmesélésükről.