A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük Kölcsey Ferenc e napon fejezte be legnagyobb hatású versét

Eőry Dénes, Visegrád polgármestere és Cseke László, a Visegrád és Környéke Turisztikai és Marketing Egyesület (VisitVisegrád) elnöke egyeztettek Horváth-Lugossy Gábor főigazgatónkkal.

Az egyeztető megbeszélésen szó esett a jövőbeni tudományos együttműködés, valamint a hagyományőrzés és -éltetés lehetőségeiről.

Tiboldi István dalának kezdősorát választotta 1928-ban Sebesi Samu novelláskötete címéül. Százhatvanhárom évvel ezelőtt a mai napon született a méltatlanul elfeledett színikritikus, újságíró, novellista és színpadi szerző. 1880-tól haláláig, 1930-ig a kolozsvári színházi, irodalmi és közélet egyik jellegzetes, központi alakja volt. Sebesi Samu 1859. január 20-án született a székelyföldi Rugonfalván. Édesapja Sebesi Sándor, édesanyja Vetési Mária volt. Középiskoláit a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban, a kolozsvári és a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte, utóbbiban érettségizett 1880-ban. Még ebben az évben újságíró lett nagybátyja, a szintén rugonfalvi születésű Bartha Miklós által alapított kolozsvári Ellenzék című napilapnál. Közben beiratkozott az egyetemre, ahol egy évig volt tanárjelölt, két évig orvostanhallgató. Próbálkozott a színészettel is. Kolozsváron egy parasztfiút alakított, kedves, komikus figurát csinált belőle. Azonban szerepmondás közben elakadt, ezért színésztársai a gúny tüskéivel szurkálták a túlérzékeny fiút. Samu nem bírta a csipkelődést, otthagyta a színpadot, de nem bocsátott meg. Tüske Pál néven színikritikákat kezdett írni az Ellenzékbe. Ezek a tárcanovellái tették ismertté nevét.

11–19 éves diákok, valamint felkészítő tanáraik figyelem! Pályázat két kategóriában

...a kereszténység elterjedésére, a legtöbb szentet adó királyi dinasztiára, annak ezt a kiállítást látnia kell.

Árpád-házi Szent Margit 1242. január 27-én látta meg a napvilágot a dalmáciai Klissza (ma Klis, Horvátország) várában, ahol édesapja, a tatárok üldözése elől menekülő IV. Béla király (1235–1270) és családja akkor éppen meghúzódott. Mivel a királyi pár nem sokkal korábban veszítette el Margit és Katalin nevű gyermekeit, akiket két olyan szentről neveztek el, akiknek tisztelete hazánkban éppen akkor volt felívelőben, s akikről éppen ők nevezték el elsőként a családban leányaikat, az újszülöttet elhunyt Margit nevű gyermeküket követően megint Antiochiai Szent Margitról nevezték el. A tizennégy segítőszent és a négy fő szűz közé sorolt névadó szent elsősorban a keresztény leányok, a gyermeket váró és vajúdó asszonyok védelmezője, de kísértés idején vagy különösen nehéz helyzetben is segítségét kérték, kérik. A középkori Magyar Királyságban Antiochiai Szent Margitot patrona regniként is tisztelték.

1944 karácsonyán a „kárpáti fenyők” nem jöhettek el Budapestre, amit ekkor zárt körül a Vörös Hadsereg. A katlanba mintegy hetven–hetvenkilencezer magyar honvéd, német Waffen-SS- és Wehrmacht-katona szorult, és nyolcszázezer civillel együtt rettegve várták az isteni csodát, a „Festung Budapest” felmentését vagy a szovjet „gépesített tatárjárás” révén sorsuk végzetszerű beteljesedését. A védők kemény ellenállása dacára egyre zsugorodott a pesti hídfő.

A német és magyar csapatok a Rákospalota–Rákosszentmihály–Mátyásföld–Új Köztemető–Pestszentlőrinc–Pestszentimre–Soroksár-kelet vonalra szorultak vissza, és 1944. december 31-én részsikereket értek el: rövid időre visszafoglalták Mátyásföld nyugati szélét és az ottani repülőteret, míg Rákoskeresztúr északi részén a kassai 24. rohamtüzérosztály eredményes ellentámadást hajtott végre. Ezen a napon a szovjetek is tovább nyomultak, övéké lett Árpádföld, Cinkota és Pestszentimre. 

Budán kisebb területet védtek, ráadásul jóval kevesebb erővel [...]

A Magyarságkutató Intézet eredményeiről, új projektjeiről, ellenszélről, tudományos kánonokról, a magyar őstörténet-kutatások múltjáról és jelenéről 

A Magyar Nemzet Lugas mellékletében jelent meg Gurzó K. Enikő Raffai Judittal, a Magyarságkutató Intézet Néprajzi és Népzenei Kutatóközpontjának tudományos munkatársával a mesemondés módszertanáról, a hagyományos mesemondók világáról készített interjúja.

A meseközpontú egyéniségkutató magyar iskola jeles képviselőjének tekintik, a Hagyományok Házában a mesemondás módszertanát tanítja. Honnan ered a tanfolyam ötlete, és miből gondolták, hogy szükség van rá?

– A Hagyományok Házában 2001-ben Agócs Gergely kezdeményezésére kezdtek népmesével is foglalkozni. Felkértek, írjak tankönyvet a mesemondás hagyományáról. 2007-ben a Magyar népmese – hagyományos mesemondás című hatvanórás akkreditált képzés is elindult... 

A nagyszabású székesfehérvári kiállításról nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek az intézményvezetők