Szeptember 21. és 24. között Badacsonytomajon rendezik a Kárpát-medencei magyar írók-irodalomtörténészek immár hagyományos találkozóját, a Határtalan magyar irodalmat. 

1860-ban ezen a napon, szeptember 22-én született Hajdúsámsonban Kúnos Ignác turkológus, nyelvész és folklorista. Kúnos Ignác figyelmét a török nyelvre, saját bevallása szerint, egyik, vándorló gépész nagybátyja irányította rá (...)

Az 1883-as őszi színházi évadban nagy feladatra vállalkozott a budapesti Nemzeti Színház, ugyanis szeptember 21-i dátummal (...)

András herceg, sokáig nem számított a trón várományosának (1176/77 körül születhetett), azonban – ha rövid időre is – Halics élén állt. 

Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született Bécsben a Herrengasse 5. számú palotájában. 

A Rhédey család[1] eredete kellően nem tisztázott, ők magukat az Aba nemzetségéből származtatják. Ez a hagyomány nem teljesen biztos. 

“…ezeket a technikákat a sztyeppei népektől, a szkítáktól és a hunoktól vették át az eurázsiai műveltségek.” - Ősi és egyedülálló hun áldozati üstöt tártak föl magyar és mongol régészek.

Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született a Zemplén vármegyei Monokon. 

A világot azért teremtette tarkának a Jóisten, mert így szép. Bármi eltűnik belőle, csak egy állatfaj vagy egy növény, azért nagy kár. Ha egy nemzet eltűnik, az milyen óriási kár! Ezért kell mindenkinek megtenni ellene azt, amire képes. Én kormányzati tisztségben, miniszterként is megtettem, ami tőlem tellett, (...)

A Magyar Királyság vezetőinek az 1920-as évek elején – az első világháborús vereséget, valamint az országcsonkítást követően – nem könnyű feladatot kellett megoldani. Magyarországot vissza kellett juttatni a nemzetközi színtérre, képletesen értve: vissza kellett helyezni a térképre.