"A magyar eszmetörténet keleti örökségünkkel együtt is az európai keresztény eszmetörténet integráns része. Említhetjük elsősorban a számos magyar szentet és boldogot, kezdve az Árpád-háztól egészen napjainkig. 



A kereszténység olyan mementójáról van szó, amelyet nem szabad pusztulni hagyni. A huszonnegyedik órában sikerült feltárni a fóti Szent Márton-templomot. Az ásatást a Magyarságkutató Intézet kezdte meg: látható volt, hogy az épületet a teljes pusztulás fenyegette. 


Augusztus 20-án minden magyar ember – éljen a csonka hazában, az elszakított területeken, vagy a világ más tájékán – Szent István királyra emlékezik. 


Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1942. augusztus 20-án a magyar királyi 2. honvéd hadsereg arcvonala mögötti Ilovszkojénál zuhant le Héja I. vadászgépével és halt repülőhalált Magyarország kormányzó helyettese, vitéz nagybányai Horthy István tartalékos repülő főhadnagy. Véletlen baleset, emberi mulasztás vagy szabotázs történhetett?


Politikai tevékenysége, a közoktatás fejlesztésé­ben játszott szerepe, a magyar kultúráért tett erőfeszítései alapján Teleki Sámuelt a XVIII–XIX. századi Erdély legnagyobb magyarjai közé kell sorolnunk


A Magyar Nemzet hétvégi "Lugas" mellékletében jelent meg Nagy-Luttenberger Istvánnak, a Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársának a nemzeti szuverenitás hangsúlyozását is kifejezni hivatott vármegyékről szóló összefoglalója.  



Megnézve a nyári évfordulókat, látszik, hogy a hősiesség és az oszmán-magyar végvári harcok számos eseménye történt ekkor.


A búcsújárás mindig is szerves része volt a Kárpát-medencei vallásos népéletnek, ennek pedig a 19. században az 1858-as lourdes-i Mária-jelenés újabb lendületet adott.[1]