"Magyarország történelmi távlatban az európai kulturális élet szerves, elismert szereplője"
"A magyar eszmetörténet keleti örökségünkkel együtt is az európai keresztény eszmetörténet integráns része. Említhetjük elsősorban a számos magyar szentet és boldogot, kezdve az Árpád-háztól egészen napjainkig.
A selyemút újabb országának tudományos intézményeivel bővülhet az idén a Magyarságkutató Intézet nemzetközi kapcsolatrendszere
Üzbég vendégeket fogadott Horváth-Lugossy Gábor főigazgató
Múltunk értékmentése az utolsó pillanatban
A kereszténység olyan mementójáról van szó, amelyet nem szabad pusztulni hagyni. A huszonnegyedik órában sikerült feltárni a fóti Szent Márton-templomot. Az ásatást a Magyarságkutató Intézet kezdte meg: látható volt, hogy az épületet a teljes pusztulás fenyegette.
Szent István király és életműve
Augusztus 20-án minden magyar ember – éljen a csonka hazában, az elszakított területeken, vagy a világ más tájékán – Szent István királyra emlékezik.
Horthy István repülőhalála
Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1942. augusztus 20-án a magyar királyi 2. honvéd hadsereg arcvonala mögötti Ilovszkojénál zuhant le Héja I. vadászgépével és halt repülőhalált Magyarország kormányzó helyettese, vitéz nagybányai Horthy István tartalékos repülő főhadnagy. Véletlen baleset, emberi mulasztás vagy szabotázs történhetett?
Református erdélyi főkancellár az erdélyi kultúra szolgálatában
Politikai tevékenysége, a közoktatás fejlesztésében játszott szerepe, a magyar kultúráért tett erőfeszítései alapján Teleki Sámuelt a XVIII–XIX. századi Erdély legnagyobb magyarjai közé kell sorolnunk
A vármegye elnevezés visszaállítása szimbolikus tisztelgés
A Magyar Nemzet hétvégi "Lugas" mellékletében jelent meg Nagy-Luttenberger Istvánnak, a Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársának a nemzeti szuverenitás hangsúlyozását is kifejezni hivatott vármegyékről szóló összefoglalója.
Végvári harcok és hősiesség a 16. századi Magyar Királyságban
Megnézve a nyári évfordulókat, látszik, hogy a hősiesség és az oszmán-magyar végvári harcok számos eseménye történt ekkor.
Magyarország imája Havas Boldogasszony napján
A búcsújárás mindig is szerves része volt a Kárpát-medencei vallásos népéletnek, ennek pedig a 19. században az 1858-as lourdes-i Mária-jelenés újabb lendületet adott.[1]