A Nagy Háború idején, miután a központi hatalmak megállították és elkergették Erdélyből a betolakodó román királyi hadsereget, a német és az osztrák–magyar hadműveletek már román területen folytatódtak, a Déli-Kárpátokból és a Duna vidékéről megindulva kiűzték a hátráló ellenséget Havasalföldről és Dobrudzsából. A futásban menedéket kereső „regáti sasok” még bukaresti fészküket is őrizetlenül hagyták, ahová százöt esztendővel ezelőtt, 1916. december 6-án August von Mackensen német tábornagy katonái és osztrák–magyar szövetségesei puskalövés nélkül vonultak be, elfoglalva a plojesti kőolaj-mezőket is.


Prof. Dr. Kásler Miklós az emberi erőforrások miniszterét a magyar őstörténet szempontjából kiemelten fontos országba kísérő delegáció tagja volt intézetünk két vezető kutatója.
Hidán Csaba és Nagy-Luttenberger István a Magyarságkutató Intézetet képviselve különleges két napos georgiai küldetésen vettek részt Horváth-Lugossy Gábor főigazgató megbízásából. 
Kutatóink a georgiai Kulturális, Ifjúsági és Sport Minisztériumban tárgyaltak Tariel Kiparoidze örökségvédelmi szakértővel.


New York-i látogatása alkalmával a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor külön kérte, hogy e két emlékhelyet meglátogathassa. Köszönet illeti a magyar konzulátust a koszorúzás gyors megszervezéséért.
Főigazgatónk B. Nagy Péter, MKB konzul társaságában helyezte el az emlékezés koszorúját az 1956-os szabadságharc emlékművénél. 


A New Yorki Magyar Tudós Társaságnak mutatkozott be a Magyarságkutató Intézet - B. Nagy Péter MKB konzul, valamint Dr. Novák Tamás Tét attasé meghívására tartott előadást New Yorkban Horváth-Lugossy Gábor, Makoldi Miklós és Neparáczki Endre. Nagy-Szakál Dorottya MD PhD elnök asszony köszöntője után a new york-i magyar diaszpóra tudományos köre kíváncsian hallgatta az előadásokat, amelyek fő célja volt összefoglalni a magyar őstörténet-kutatás elmúlt 200 évét, bemutatni a Magyarságkutató Intézet eredményeit, kiemelt kutatásait.


A Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes vezette műhelybeszélgetés résztvevői Csikány Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, 
Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutató Osztályának vezetője és Nagy-Luttenberger István, Intézetünk tudományos főmunkatársa voltak. A szatmári békétől az utolsó Habsburg-török háborút lezáró szisztovói békéig tartó korszakot áttekintő diskurzus érintette a 18. században többféleképpen értelmezhető Magyarország fogalmat, az ország Habsburg Monarchiába való illeszkedésének hadügyi vetületét, a hadkiegészítés témakörét, és a hadügy tekintetében létező törvényi szabályozásokat is.


220 éve ezen a napon hunyt el Vályi András (másként Vályi K. András), pedagógus, földrajztudós, a XVIII. századi magyar művelődéstörténet egyik emblematikus személyisége, a Pesti Egyetemen a magyar nyelv első tanára. Vályi András 1764-ben született Miskolcon, tanulmányait szülővárosában és Lőcsén végezte. Kiemelkedő nyelvismeretét a német egyetemekről hazakerült tanárainak is köszönhette, tanulmányai végéhez közeledve anyanyelve mellett szlovákul, latinul, németül, franciául és olaszul is beszélt. 1784-ben tanárai buzdítására a lőcsei iskolában kezdett tanítani. Lőcsén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, aki a kassai nemzeti iskola tanítójának, majd tanfelügyelőnek nevezte ki őt.


Az elmúlt évszázadban a holland és a magyar nemzet jelét adta együttérzésének és segítőkészségének. Ilyen alkalom volt, amikor az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtása után Amszterdam polgárai a Sztálinról elnevezett utca névtábláját leverték, és azt a szabadságharcosok heroikus küzdelme nyomán Szabadság útnak nevezték el. Illetve a holland szolidaritási tüntetések mellett a szovjet típusú diktatúra megtorlásai elől több ezer magyar menekültet fogadtak be.


Trianon 101 – Mikes 70 tanulmányi napon az Ichtus Kerkben tartott előadást Pánczél Károly országgyűlési képviselő a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnöke és Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, akik az esemény szervezője, Urbán Ákos (Hollandiai Magyar Szövetség) meghívására érkeztek Hollandiába. 


A megállapodást Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora személyes látogatása alkalmával írták alá a vezetők. Horváth-Lugossy Gábor, Intézetünk főigazgatója a megállapodás alkalmával tájékoztatta Rektor urat a Szent László kutatásokról, a Szent László, a Lovakirály történelmi zenés műben való közreműködésről, és a Szent László Zarándokút tudományos hátterének kidolgozásáról.


1944/45 folyamán a Vörös Hadsereg sok százezer honfitársunkat ejtette foglyul és szállította a Szovjetunió távoli kényszermunkatáboraiba. Máig nem ismerjük az áldozatok pontos számát, de becslések szerint 700–900 ezer magyar ember ismerhette meg ekkor a kommunizmus legkegyetlenebb valóságát. A később Gulág szigetvilágként elhíresült lágerrendszer kiépítése 1918-ban kezdődött Lenin és közvetlen elvtársai kezdeményezésére, ahová a kiépülő totális állam vélt és valós ellenségeit, valamint az osztályszempontok alapján megbélyegzett milliókat kívánták deportálni.