Olvashatjuk a Pozsonyi csatáról szóló tudományos szakírásban, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága által 1895-ben kiadott MAGYAR HADI KRÓNIKA - A magyar nemzet ezeréves küzdelmeinek katonai története - kötetben, amelyet a kiadó megbízásából Rónai Horváth Jenő, M. Kir. Honvéd alezredes írt, (...)

A Bihari Napló beszámolt róla: "Tudományos konferencia is zajlott a nagyváradi Szent László Napokon" (János Piroska) és "Magyar polgári esték: Trianon és következményei" (Kiss Ferenc Zsolt) írásokkal. Minden magyar felelős minden magyarért! – e gondolat jegyében tartotta rendezvényét péntek este a Magyar Polgári Egyesület Nagyváradon, (...)

A magyarok minden csatát elvesztettek, mindig a rossz oldalra álltak” – a mai napig érezteti kártékony hatását a diktatúra időszakában sunyi, suttogó propagandával terjesztett hamis történelemszemlélet, melynek célja (...) 

Cserneki és terkeöi Dessewffy Gáspár földbirtokos és felső-kubini, nagy-olaszi és deményfalvi Kubinyi Júlia házasságából négy fiú született, közülük a második volt Arisztid, aki az Abaúj vármegyei Csákányban látta meg a napvilágot 1802. július 2-án. 

1506. július 1-jén született II. Lajos cseh és magyar király (1516-1526). Születése és halála is meglehetősen sok kérdést vet fel.[1] Továbbá jól illeszkedik a vitatott és turbulens, indulatokat kiváltó, és a közérdeklődést is foglalkoztató hazai témák sorába. Hogy a korszakból válasszunk párat: például létezett-e Dugovics Titusz vagy járt-e Mátyás király álruhában? 

Borvendég Zsuzsanna tudományos munkatársunkkal készült beszélgetés jelent meg a Vasarnap.hu oldalán Tóth Gábor tollából. "Idehaza az agrotechnikai módszerek sokkal fejlettebbek voltak már a második világháború előtt, mint Oroszországban. A magyar gazdáknak megvolt az évszázados tudása arról, hogy melyik földbe mit és hogyan kell termeszteni. 

1914. december 21-én született Győrben, protestáns családban; apja lelkész és Bibliatudós volt. Győri és ceglédi elemi és középiskolai tanulmányai után 1932-ben kezdte meg tanulmányait a Debreceni Egyetemen teológia és nyelvészet szakokon. Érdeklődése középpontjába a sémi filológia került, leginkább az Ószövetség nyelvei vonzották. 

FŐVÉDNÖK: DR. VÍZKELETY MARIANN a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke 
VÉDNÖKÖK: DR. PÁLFI JÓZSEF a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és DR. HORVÁTH-LUGOSSY GÁBOR a Magyarságkutató Intézet főigazgatója

A vármegyerendszer írott forrásokkal is adatolt kialakítását Szent Istvánhoz köthetjük, aki területi egységeken alapuló rendszer keretében szervezte meg az ország közigazgatását. Minden vármegye központja értelemszerűen egy vár volt, melyhez tartozó birtokok alkották a vármegye területét. A vármegyék Magyarország teljes területét lefedték – a közigazgatás ezáltal mindenütt biztosított volt.

Az ispánsági rendszert Szent István korától tudjuk nyomon követni, korábbi adat ispánokra nincs, viszont a vármegyék kialakulásához hasonlóan az ispáni tisztség is bizonyosan korábban kialakulhatott már, hiszen a földrajzi-területi alapon kialakított közigazgatási egységeket minden bizonnyal a honfoglalás korában is vezette egy vezető (...)