A székelyszentléleki római katolikus templom új típusú Szent László-ábrázolásáról kérdezték Sashalmi-Fekete Tamás kutatónkat. 

A Hargita Népén megjelent interjú a 15. századi magas művészi értéket képviselő freskóegyüttes unikális ábrázolás-, és értelmezési módját járja körül. 

"Az úgynevezett Krisztus katonája ábrázolások közé sorolható falképen a Sárkányölő Szent György és a népét megóvó keresztény lovagkirály, Szent László alakja tárul elénk. Míg Szent György itt is sárkánnyal küzd, Szent László alakját rendhagyó módon egy medve elleni küzdelemben ábrázolták. Ez az ábrázolás a falképeken mindeddig ismeretlen volt.
– A medvével való küzdelmi jelenet csupán a Képes Krónikában, Nimród alakja mellett és Szmrecsány (Felvidék) templomában volt ismeretes – tudtuk meg Sashalmi-Fekete Tamás történésztől, aki nagyon sokat kutatott a témában.
[...]
Amikor előkerült a székelyszentléleki falkép, szembetűnő volt, hogy a székelyderzsi Szent László-legendát ábrázoló falképen lévő király arca megegyezik meg az itteni királyiábrázolás arcával, ebből pedig az következik, hogy ugyanazok a mesterek alkották. Ennek ellenére sokan megkérdőjelezték Szent László kilétét, hiszen mindeddig nem ábrázolták medvével való küzdelemben. Sashalmi-Fekete Tamás véleménye szerint kitartásának köszönhető, hogy sikert ért el, illetve csapatjátékosként segítséget tudott kérni a megfelelő személyektől, ott, ahol szüksége volt rá.
[...]
– Fehér Bence professzor (a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója) volt az a szakember, aki a középkori latinságból, egy reneszánsz költemény lefordításában segített. Ő hívta fel a figyelmem arra, hogy egy Nagyváradon is megforduló krakkói tudós, Paulus Crosnensis Ruthenus latin nyelvű költeményében, amely Szent Lászlót dicsőíti, négy sorban szó esik a lovagkirály és a nagyváradi medve történetéről – részletezte a kutató.
[...]
Sashalmi-Fekete Tamás elmondta, minden bizonnyal a nagyváradi vérmedve története került a freskóra, ezt örökítették meg. Mint mondta, a Bécsben 1509-ben megjelent reneszánsz költemény sorai bizonyítják a vérmedve történetét. E szerint egy medve rákapott az emberhúsra, rettegésben tartva a váradi jobbágyokat, Szent László pedig megölte a vadat, megszabadítva a veszélytől az embereket.
– Bár Szent László hivatalos legendáriumában nem jegyezték fel ezt a medvével való küzdelmet, de a székelyek számára, mint katonanemzet, mégis nagyon fontos lehetett ez a történet, ezt bizonyítják a falképek is – vélekedett Sashalmi- Fekete Tamás."

A falképciklusok Kárpát-medencei elhelyezkedéséről és Intézetünk által felügyelt, Szent László zarándokprogramról is szót ejtő teljes beszélgetés ide kattintva olvasható.