A Mongol Tudományos Akadémia és a Magyarságkutató Intézet tudományos együttműködése keretében lehetőségünk nyílt az Akadémia Embertani tárának meglátogatására és onnan archeogenetikai minták vételére. A mintákat a magyar őstörténetkutatás számára fontos ázsiai hun temetőkből származó csontvázakból vettük, azzal a céllal, hogy a hunok genetikai mintáit össze tudjuk hasonlítani a honfoglaló magyarok archeogenetikai mintáival.

Az Embertani Tárban való körbevezetésünk során a Mongólia területéről származó, a neolitikumtól a középkorig, a teljes történelmet lefedő leleteket ismerhettünk meg. Korábbi nemzetközi együttműködések keretében már amerikai, francia és dél-koreai kutatócsoportok végetek bizonyos csontvázakon különböző természettudományos vizsgálatokat és most Magyarország is csatlakozik a nemzetközi kutatócsoportokkal rendelkező országok sorához, azzal a különbséggel, hogy mi, a magyarság etnogenezisének nyomaira is bukkanhatunk az emberi csontleletek archeogenetikai vizsgálata során.

Kutatócsoportunk kiválaszthatta azon temetők azon sírjait, melyből mintákat kívánt venni. Neparáczki Endre először a Belkh-i ázsiai hun előkelő sírjában feltárt lábszárcsontból vett mintát, majd a Baruun Bilcet-i ázsiai hun temető jó megtartású 9 darab sírjának csontvázaiból sziklacsontport és foggyökeret, az általunk Magyarországon egyedül alkalmazott szinte teljesen roncsolásmentes mintavételi technikával. Ezt a mintaszettet egy további hun mintával egészítettük ki, melyet a közelmúltban tártak fel a mongol régészek a Góbi-sivatagban.

Az elmúlt évek archeogenetikai kutatásai során az új eredmények két új régió kutatásának hiányára hívták fel a figyelmet: az egyik a Kaukázus északi előtere, ahol 2019-ben intézetünk már megkezdte a kutatást; a másik pedig Mongólia – az ázsiai hunok birodalmának területe – ahol pedig az idei év hozta el a fordulópontot a kutatásban, a Belch-i hun temető mongol-magyar együttműködésben történő régészeti feltárásával.

Reméljük a most vett archeogenetikai minták vizsgálata újabb adatokat szolgáltathat a magyar őstörténetkutatás számára, a magyarság korai szállásterületének, illetve őshazájának feltérképezésében, egyben segíti a mongol-magyar tudományos együttműködés sikerességét.