A mostani felfedezés értelmében egy harmadik, ázsiai eredetű népesség játssza a legnagyobb szerepet a mai japánok etnogenezisében, akik az úgynevezett Kofun-korszakban (~Kr.u. 300-538) jelentek meg a szigeten. A kutatók eredményei alapján ez a népcsoport a Kína többségét alkotó han-néphez hasonlít legjobban. Az angol nyelvű publikáció elolvasható a Science Advances folyóiratban Ancient Genomics Reveals Tripartite Origins of Japanese Populations címmel.

A magyar-olasz származású Angelo Brelich (Budapest, 1913 – Roma, 1977), a vallás- és az ókortudomány meghatározó alakja Olaszországban a 20. század derekán. A vallás kulturális és társadalmi elemeit célzó tanulmányai maradandó értéket képviselnek, munkássága immár két tudósgenerációra gyakorolt alapvető hatást a valláselmélet és vallástörténet terén. Halálának negyvennegyedik évfordulóján rá emlékezünk.

Napjainkban, amikor a magyar nyelvterület csaknem minden régiójában megemlékeznek a Benedek Elek születésnapján ünnepelt magyar népmeséről (szeptember 30.), érdemes felidézni a meseközpontú egyéniségkutató magyar iskola alapjait, történetét, képviselőit. Hiszen érdeme hatalmas, nemzetközi hírnevet hozott a magyar mesekutatásnak, továbbá meghatározta a napjainkig is elfogadott meseközlési gyakorlatot, de jelentős szerepe volt abban is, hogy ma ilyen sokat tudunk mesemondóinkról és történetmesélésükről.

A kávé szó eső magyar nyelvű előfordulását Zrínyi Miklós Szigetvári veszedelmének harmadik énekében találjuk, a 26. és 29. versszakban. Itt a kávé szerepeltetésének célja, hogy szó szerint és átvitten is keleties ízt kölcsönözzön a jelenetnek. A kérdéses részletben Mehmet basa, akit hamarosan utolér a végzete, amiért elmulasztott eléggé félni a szigetvári hőstől, éppen sátrába invitálja Szkender siklósi béget, aki azonban bölcsen inkább szeretne vára biztos falai között éjszakázni.

1396. szeptember 28-án, azaz 625 évvel ezelőtt zajlott a nikápolyi csata, mely az európai népek törökellenes hadjáratának egyik sorsfordító eseménye volt. Az összefogás célja az Oszmán Birodalom expanziójának megállítása volt és egyben a török kiűzése a Balkánról. A Thuróczy-krónika nem nevezi meg pontosan az ütközet időpontját, a szerző erről annyit ír, hogy az esemény „Szent Mihály arkangyal ünnepe táján” történt.

Főigazgatónk a koszorúzás után Vásárhelyi Gáborral (Bartók Béla jogutódjával) beszélgetett, aki elmondta, Bartók Béla életének és többek közt a zeneszerzői, zongoraművészi, népzenekutatói, népzenegyűjtői, zeneakadémiai tanári szellemi örökségének egyik legfontosabb tisztázni valója, hogy az utókor tudja: Bartók Béla soha nem emigrált Magyarországról, soha nem mondott le hazájáról.

„Egy magyar vitéz, a kanizsai vár parancsnoka, aki akkor sem adta meg magát, amikor többszörös túlerővel nézett szembe.” A vasarnap.hu Thury Györgyről, az egyik leghíresebb végvári vitézről, a kanizsai vár kapitányáról közölt beszélgetést Kanász Viktorral, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontja munkatársával.

Lakó Elemér 1929. március 10-én született a Kolozsvár közelében fekvő Kolozs településen. 1952-ben a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát kapott, 1957-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. Nyelvész pályája azonban az 1950-es évek végén félbeszakadt, mert az 1956-os magyarországi forradalommal való szimpatizálás ürügyén 1959-ben 15 év kényszermunkára ítélték.

Szent Gellért egy véletlen esemény következményeként került Itáliából Magyarországra, ami személyes életében sorsfordulót hozott, István király országában pedig új fejezetet nyitott a keresztény hit terjesztésében. (...) A legendák több helyen is említést tesznek Gellért Szűz Mária tiszteletéről, mely valószínűleg szerepet játszott a magyarországi Mária-kultusz alakulásában és István király Szűz Mária tiszteletében is. Mindkét legendában szerepel az éneklő szolgálólányról szóló epizód, melyet a magyar ősköltészet egyik első bizonyítékának szoktak tartani.

Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a mai napon Zólya Levente régész munkatársunkkal bejárta a keresdi várkastély felújításra és régészeti kutatásra váró szintjeit és a kastély környéket is. Igazgatónk Zólya Leventével kijelölte a további kutatási irányokat és helyszíneket, és megállapodtak abban, hogy a Magyarságkutató Intézet segíti a kastély történetének régészeti feltárását.