III. Köböre és Etnosport Kupa – A háromnapos rendezvény rendkívül gazdag programkínálattal várta az érdeklődő megjelenteket: többek között nemzetközi íjászverseny, lovas ügyességi versenyek, hadibemutatók és a történelmi magyar harci kultúrából származó harcművészet, a baranta, moldvai táncház, de a kisebb korosztályt megszólító kézműves foglalkozások is színesítették a hagyományőrző műsorfolyamot. A nagyszámú érdeklődő a sztyeppevilágba visszavezethető eredetű ősi nomád, lovas csapatvetélkedőt, köbörét is láthatott.

Kerek 500 évvel ezelőtt, 1521. augusztus 29-én esett el Nándorfehérvár (Belgrád) „Magyarország kulcsa”, ahogyan a kortárs török krónikás, Dzselelzáde Musztafa írt a nagy erősségről. Egy török iródeák tollából hasonló tisztelettel ékes szavakat olvashatunk a dicső várról: „elfoglalását dicső őseink az Anka madár megfogásánál is nehezebbnek tartották”.

„A mohácsi csatavesztés a mai napig közéleti és történészi viták középpontjában áll.” A mai évfordulón Illik Péter, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársának Nemeskürty István irodalomtörténész „Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről 1526-1541" című, történetfilozófiai kérdéseket is tárgyaló, és nagy szakmai vitát generáló kötete szemléletmódját tárgyaló tavalyi ismeretterjesztő írását közöljük.

A 20. század első hadüzenet nélküli támadását a Román Királyság hajtotta végre 1916. augusztus 27-én este, amikor átlépve a Kárpátokat nekirontott az Osztrák–Magyar Monarchiának. Mire este 21 órakor Edgar Mavrocordat nagykövet átadta a hadüzenetet báró rajeczi Burián Istvánnak, a Monarchia külügyminiszterének, a román hadsereg katonái már Erdély földjén tartózkodtak.

„A Kolozsvárott tevékenykedő piarista szerzetes és akadémikus történész, Biró Vencel (1885–1962) Erdéllyel kapcsolatos, valamint gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti munkái jelentek meg egy kötetbe gyűjtve nemrégiben a Magyarságkutató Intézet gondozásában.

Az 1241–42-es tatárjárás során a Dzsingisz kán által felépített világbirodalom terjeszkedésének útjába került hazánk. Kevés történés hagyott maradandóbb nyomot a magyar nép emlékezetében, a nemrégiben előkerült (...) régészeti lelőhelyek pedig igazolják, hogy valóban milyen virágzó anyagi és szellemi kultúrájú országot ért brutális támadás a tatárjárás idején.

Nem lehet elégszer szólni a -hatóak, -hetőek divatjáról, az előhangzók egyoldalú használatáról. Az előhangzós forma terjedésének fő oka az igeiség gyengülése: a személytelen, időtlen fogalmazás. 

A délvidéki Magyar Szó internetes oldala A magyar nyelvjárások napjához kapcsolódó nyelvjárási pályázatról, tájnyelvről és identitásról képes interjút közölt Pomozi Péterrel, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetőjével. Igazgatónk hangsúlyozta: A pályázat célja, hogy tudatosítsa: a nyelvjárás olyan nyelvi érték, mely veszélyben van, s ennek nyomán közös, Kárpát-medencei magyar értékteremtő munkára invitáljon.

A Magyarságkutató Intézet július végén Hunyadiak és Corvinok címmel a Szépművészeti Múzeum frissiben felújított Román Csarnokában rendezte meg a konferenciát, amely – a lényeget egyetlen mondatba sűrítve – Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és Corvin János életét, uralkodását, működését ismertette és vitatta meg.

1896. augusztus 18-án, Újpesten született Laziczius Gyula, nyelvész, nyelvjáráskutató, egyetemi tanár, a nyelvtudomány doktora, irodalomtörténész, az MTA rendes tagja. Fonológiai és általános nyelvelméleti kutatásaival a 20. századi magyar nyelvtudomány egyik kiemelkedő alakjává vált.