1945. február 11-én a magyar páncélosok nehéz döntés előtt álltak: részt vesznek az öngyilkossággal felérő kitörésben vagy megadják magukat a szovjeteknek.

Ha van értelme feltenni a „Mi lett volna ha?” kezdetű kérdést, akkor erre az egyik jó példát talán Dessewffy Aurél élete szolgáltatná. Vajon más irányt vett volna a magyar történelem, ha Dessewffy Aurél nem hal meg rendkívül fiatalon, mindössze 33 évesen, 1842. február 9-én?

A lepoglavai pálos kolostor főoltára előtti sírból vett csontmintákból a sikeres DNS kinyerés után a tegnapi napon meghatároztuk az egyénekre jellemző Y-STR DNS profilt. Ezek a két mintában megegyeznek. Következésképp a történeti forrásokat megerősítve, a genetikai adatok is az apa-fiú leszármazást mutatják.

Az 1849. január 2-i pesti haditanács döntése értelmében Görgei Artúr vezérőrnagy feldunai hadserege a Duna bal partján vonult Felső-Magyarországra, amellyel megakadályozta, hogy Alfred zu Windisch-Grätz herceg tábornagy, a császári-királyi csapatok főparancsnoka teljes erejével a tiszántúli magyar hadműveleti bázis ellen forduljon, ráadásul a komáromi és a lipótvári császári ostromzárakat is veszélyeztette.

"A film kapcsán a Magyarságkutató Intézet transzparensen felvállalta, hogy mítoszt épít egy rekonstruálhatatlan esemény köré. Joga van hozzá? Teljes mértékben. Joguk van azt a történelemszemléletet képviselni a filmben, ami szerintük helyes és kívánatos? Teljes mértékben." A pozsonyi csata című film bemutatásának apropóján Bolyki György, a muveszember.blog.hu oldalon olvasható írását közöljük.

"Kiemelt csoportot alkotnak Szendrey költészetén belül hazafias versei, melyekben az utókor elé nemzeti hőseinket példaként állítva a dicső magyar történelmi múltat énekli meg, eleveníti fel..." Az Erdély.ma interjút közölt Szendrey Júliáról szóló könyvéről Raffay Andrea kutatónkkal.

A Hunyadi-család azonosításának jelentőségéről közölt cikket a Demokrata.

"A privatizáláskor visszajött külföldi pénzekről senki sem tudta, hogy valójában a korábban Magyarországról kiszivattyúzott tőke érkezett vissza." Borvendég Zsuzsanna kutatónk interjút adott a vasárnap.hu-nak.

Pomozi Péternek, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk igazgatójának legújabb publicisztikája a Magyar Szóban jelent meg.

1892. január 29-én Budapesten született Moravcsik Gyula, klasszika-filológus, bizantinológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.