Trianon előzményeinek, történelmi hátterének felvázolása került az előtérbe a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság és a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet között előadássorozatának lévai állomásán. A július 9-ei eseménynek a Reviczky Ház adott otthont.

A magyar történelem és az Árpád-házi szent királyok egyik legkiemelkedőbb uralkodója előtt tisztelgő és Szent Lászlónak (1046-1095) emléket állító előadást rendezett és állított színpadra a Nemzeti Lovas Színház a Lovagkirály születésnapjának 975. évfordulójára

A vajdasági pedagógusok önfejlesztésére is lehetőséget adó esemény „Történelem és magyarság” szekciójában Dr. Vizi László Tamás, a Történeti Kutatóközpont igazgatója és Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetője is meghívott előadó volt.

A magyar kormány a hangosfilmgyártás hazai elindulásakor, 1931-ben a felújított Hunnia Filmgyár átadásakor meghatározta, hogy mit vár el a filmipar résztvevőitől: „Dolgozzék a gyárban magyar tőke, keressen benne a magyar munka és tudás, diadalmaskodjék benne a magyar művészet és támogassa a termelés eredményét a magyar közvélemény, és létrejött a magyar filmgyártás.”

Az ujkor.hu oldalán „Kibővülve, megújulva – Az impexek kora” címmel könyvrecenzió jelent meg Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársának kötetéről.

Pomozi Péternek, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatójának a Magyar Nemzet Lugas mellékletében jelent meg „Genderprofesszorok gender nélkül” című, „Már a nyelveket is felforgatnák a haladó szélsőségesek” alcímet viselő legújabb publicisztikája.

Mindenek előtt az ázsiai hunok Ulánbátorhoz legközelebb eső temetője bejáratánál, a feltárást ismertető molinónál elhelyeztük a magyar zászlót, hogy hatvan év után újra hirdesse a mongol-magyar régészeti együttműködés folytatását, melyet magyar részről akkor Horváth Tibor és Erdélyi István kezdett el.

Ebben a csatában Magyarország függetlensége volt a tét. Aba Sámuel, Magyarország első választott királya (1041-1044) küzdött az országért, azért, hogy a magyar haza ne legyen az akkori legnagyobb európai hatalom, a Német-Római Császárság hűbérese, kiszolgáló országa, vagy ne kerüljön befolyása alá.

Július 3-án is történelmi helyre látogattak a Magyarságkutató Intézet munkatársai, ugyanis Noyon Uulban megtekintették Mongólia legfontosabb ázsiai-hun temetőjét. A temető a maga több, mint kétszáz, nagyrészt feltáratlan sírjával Mongólia talán legnagyobb hun temetője, mely a szent hegyként tisztelt Noyon hegységben található.

Ebben a palotában kötött szerződést a fiatal Temüdzsin (a későbbi Dzsingisz Kán) Mongólia akkori legnagyobb urával, a kereitek uralkodójával, Togril Kánnal 1200 körül. A régészeti helyszínek feltárásából, a hagyományok újraáleszéséből is látható vált számunkra, hogy Mongólia is egyre nagyobb hangsúlyt fektet történelmének kutatására, nemzeti identitásának erősítésére.