"A film kapcsán a Magyarságkutató Intézet transzparensen felvállalta, hogy mítoszt épít egy rekonstruálhatatlan esemény köré. Joga van hozzá? Teljes mértékben. Joguk van azt a történelemszemléletet képviselni a filmben, ami szerintük helyes és kívánatos? Teljes mértékben." A pozsonyi csata című film bemutatásának apropóján Bolyki György, a muveszember.blog.hu oldalon olvasható írását közöljük.

"Kiemelt csoportot alkotnak Szendrey költészetén belül hazafias versei, melyekben az utókor elé nemzeti hőseinket példaként állítva a dicső magyar történelmi múltat énekli meg, eleveníti fel..." Az Erdély.ma interjút közölt Szendrey Júliáról szóló könyvéről Raffay Andrea kutatónkkal.

A Hunyadi-család azonosításának jelentőségéről közölt cikket a Demokrata.

"A privatizáláskor visszajött külföldi pénzekről senki sem tudta, hogy valójában a korábban Magyarországról kiszivattyúzott tőke érkezett vissza." Borvendég Zsuzsanna kutatónk interjút adott a vasárnap.hu-nak.

Pomozi Péternek, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk igazgatójának legújabb publicisztikája a Magyar Szóban jelent meg.

1892. január 29-én Budapesten született Moravcsik Gyula, klasszika-filológus, bizantinológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

A Hunyadi-család azonosítása apropóján készített interjút Prof. Dr. Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével a Magyar Nemzet.

A pozsonyi csata című animációs film sikere elvitathatatlan. Ami arra is rámutat, hogy van igény arra, hogy felülbíráljuk az elmúlt évtizedek történetírását és történelemoktatását: a nagyrészt a vesztes csatáinkra fókuszáló kényszeres figyelmet. Így foglalta össze A pozsonyi csata című animációs filmmel kapcsolatos tapasztalatokat Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet (MKI) munkatársa a Pesti TV műsorában.

Ha híres, mi több, világhírű magyarokat kell sorolni, nem lesz nehéz dolgunk; legtöbbjük azonban egy-egy konkrét területen ért el ismertséget, többnyire saját hivatását gyakorolva. Igen kevesen vannak (és nem csak honfitársaink közül), akik nemcsak hogy hírnévre jutottak, de sok területen tevékenykedtek, azok mindegyikén kimagaslót alkottak vagy jelentős újítók, esetleg tudományágak megalapítói voltak – s mindeközben még koruk országos ügyeit is érdemben befolyásolták.

A Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának egyik fő célja, hogy a magyar honfoglalás korából származó leleteket és lelőhelyeket megismertesse az érdeklődőkkel, hiszen Magyarországon szinte minden település 10 kilométeres körzetében található valamilyen X vagy XI. századi régészeti lelőhely, melyet érdemes megismerni, hiszen múltunk ismerete – jövőnk alapja.