A Magyar Nemzet könyvrecenziót írt a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent „A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön” című kötetéről. „A forrásértékű kiadvány nemcsak a szűkebb történészszakmának, de a szélesebb érdeklődő közönségnek is számos érdekességet tartalmaz.”

[...] a magyar katonai hagyományok gazdagsága kincseket rejt még számunkra.” – Egy kevéssé kutatott korszak csaknem teljesen elfeledésbe merült magyarországi tábornokainak, hadvezéreinek bemutatása. 

A középkor végén a magyarok sorsát alapvetően határozta meg az oszmán-török hódítás. A híres törökverő, Kinizsi Pál tetteire odafigyeltek az emberek. Később a mohácsi csatavesztés eldöntötte a Magyar Királyság történetének alakulását a következő másfélszáz évre. De hogyan élték meg ezt a korabeliek?

A Szent Korona 1790. februári hazatérte hatalmas örömöt okozott a nemzet számára, amelyhez némi ürömként társult, hogy legdrágább nemzeti kincsünk megjelenése eltért attól, amilyennek Révay Péter 1613-ban megjelent De Sacra Corona Hungariae című könyvének címlapján látható, illetve a koronaőr leírásában olvasható.

Legkedvesebb családtagjaival levelezni sem tudott. Édesanyja és nagynénje jog és járandóság nélkül maradtak. Állást nem kaphattak, varrásból tengették az életüket. Kerülő utakon válthattak egymással néhány sort, küldhetett pénzbeli segítséget.”

Zsemlyei János egyike volt a kolozsvári egyetemhez kapcsolódó neves erdélyi nyelvészeknek. 1936. február 15-én született a Szatmár megyei Nagykárolyban. Egyetemi tanulmányokat Kolozsváron folytatott, 1958-ban a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet.

10 éve távozott az élők sorából a 100 éve született iskolateremtő egyetemi tanár, a nyelvtudomány doktora, a nyelv- és beszédművelő mozgalom egyik vezéregyénisége, Deme László.

A sztyeppei lovas kultúra kezdete a rézkor középső szakaszában már kimutatható, a vége pedig a magyar jelenlét a Kárpát-medencében-hangsúlyozta Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a Magyar Demokratának adott interjúban.

A népvándorláskor régészetének – a korszakénak, amelyben a magyarság egységes néppé formálódott – utolsó nagy iskolateremtője minden bizonnyal Bóna István volt, abban a 20. században, amikor nem kisebb egyéniségek, mint pl. Alföldi András, Fettich Nándor, László Gyula nyomdokaiba kellett lépnie.

Köő Artúr (Magyarságkutató Intézet) a Pesti Tv-ben, „Mintha tegnap történt volna” – A trianoni békediktátum 101. évfordulóján a történelmi Magyarországot ért veszteségekről adott összegzést, Holczer Gábor történésszel (Trianon Múzeum)