Miként tért vissza Szent László városa a Magyar Királyság gazdasági, közigazgatási és katonai vérkeringésébe?
Babucs Zoltàn, Intèzetünk kutatójànak "Hazatért Nagyvárad! (1940. szeptember 6.)"cìmű új kötetèről jelent meg könyvrecenzió a Magyar Nemzetben.
A múlhatatlan Ipolyi Arnold
Ipolyi Arnold ahhoz a reformkorból induló nemzedékhez tartozott, akik a polgári társadalomban kívánatosnak gondolt, a köznép, a nemzet kultúráját és tudományos igénnyel megírt történelmét – egy szélesebb bázison nyugvó –, történetírást akartak kialakítani.
Vörösmarty, a nyelvész
A Magyar Tudós Társaság 1830 novemberében az elhunyt Kisfaludy Károly helyébe rendes tagnak választotta Vörösmarty Mihályt. A Zalán futása után már jól ismert és a „nemzet ébresztőjeként” emlegetett költő nevéhez fűződik az Akadémia egyik legtermékenyebb korszaka.
Nyelvjárások a Székelyföldtől Palócországig
Pomozi Péternek, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk igazgatójának megjelent legújabb publicisztikája a Magyar Nemzetben.
Aki még a saját születésnapjáról is hazudott
Más írásokban, elsősorban az interneten sok ellentmondó információ kering. Főleg arról, hogy a család melyik tagja és mikor változtatott nevet. Egy adat azonban sziklaszilárdan tartja magát: Boldizsár Iván Budapesten, 1912. október 30-án született.
"A székely autonómia a sajàt kulturàlis gyökereink megerősìtèse miatt is fontos"
A székelyek történelméről, hagyományaikról és az autonómia kérdéséről ír a vasárnap.hu-n legújabb publicisztikájában Deák-Sárosi László kutatónk.
1780. november 29. – Mária Terézia halála
A magyar történeti köztudatban a Habsburg-ház annak ellenére nem foglal el előkelő helyet, hogy a leghosszabb ideig uralkodó magyar királyi dinasztiát jelenti. A család svájci származása mellett őseik között szép számmal találunk kapcsolódást az Árpád-házhoz, elég csak arra gondolnunk, hogy az első Habsburg német király, I. Rudolf és felesége, Hohenberg Gertrúd szépapja is I. Béla volt.
Először lett március 15-e államilag elismert nemzeti ünnep
A magyar törvényhozás először avatta nemzeti ünneppé állami szinten az 1848–1849-es szabadságharchoz vezető 1848. március 15-ei forradalom napját 1927. november 25-én. Ezen a napon fogadta el a magyar felsőház is azt a törvényjavaslatot, amely március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánításáról és Kossuth Lajos emlékének megörökítéséről rendelkezett.
A Gulágra elhurcoltak emléknapjára
1945 április-májusában egy várandós fiatalasszony indult Budapestről Szegedre, hogy megmentse férjét a szovjet fogságból. A nagyanyám volt az, pocakjában a hamarosan megszülető édesanyámmal. Nem sokat tudott nagyapámról azóta, hogy az ostrom napjaiban kiosont az óvóhelyről, hogy élelmet szerezzen feleségének és néhány éves kislányának.
A hálózat pénze címmel megjelent Borvendég Zsuzsanna kutatónk legújabb könyve
A kötet bemutatja, hogyan jött létre 1945 után az a pénzügyi-gazdasági hálózat, amelynek segítségével és továbbfejlesztésével a hetvenes évektől kezdve szisztematikusan rabolták ki Magyarországot.