Kevéssé ismert, hogy a pálosok mellett egy másik magyar alapítású rend is működött a középkorban. A Szent István király nevét viselő keresztes ispotályosok II. Géza király által 1150 körül életre hívott rendjére Németh Zsolt kutatónk tavalyi írásával emlékezünk.


35 évvel ezelőtt, 1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága a Tiszatáj folyóiratot félévre betiltotta. A kor kultúrpolitikai játszmáiban nem volt ritka, hogy neves művészek vagy kedvelt folyóiratok estek a cenzúra áldozatává, de a Tiszatáj elleni retorzió mégis döbbenetet váltott ki.


Amikor 1849. május 21-én a diadalittas honvédek bevették a budai várat, I. Ferenc József katonai segítséget kért I. Miklós orosz cártól. Európa zsandárja teljesítette a kérést, s akkora expedíciós haderőt bocsátott rendelkezésére, amely önmagában is képes volt a honvédsereg legyűrésére.


Éppen ma harminc éve, hogy az utolsó megszálló szovjet katona is elhagyta csonka Magyarország területét; éppen ma harminc éve, hogy visszakaptuk a szuverenitásunkat. [...] Álljunk meg egy pillanatra a mai emléknapon és örüljünk, legyünk büszkék magunkra!


A székelykeresztúri születésű Horváth Lajos népdalgyűjteménye a Magyarságkutató Intézet szakmai partnerségével most először került publikálásra, és egyúttal egy másik kötetben megjelentek a korábban kiadott kották reprintjei is.


Az Erdélyi Római Katolikus Egyház portálja, a romkat.ro beszámolt Sashalmi-Fekete Tamás kutatónk a székelyszentléleki templom külső falán feltárt falképegyüttesének művészettörténeti szempontból is egyedülálló Szent László-ábrázolásáról.


„Fontosnak tartom, hogy szembesítsük magunkat az akkori állapotokkal: egyrészt azért, hogy soha ne felejtsük el, milyen aljas tettekre volt képes a kommunista rendszer.” Móczár Gábor a NÖRI mb főigazgatója


1989. június 16. emléke soha el nem halványodhat azokban, aki ott voltak, akik átélték a katarzist. Nagy Imre és társai temetésére, és a forradalom mártírjait jelképező hatodik koporsó ünnepélyes végső nyugalomra helyezésére Borvendég Zsuzsanna kutatónk tavalyi írásával emlékezünk.


A magyar történelem korábbi évszázadainak megismerését, több részlettel, összefüggéssel segíthetik török kollégáink. A Magyarságkutató Intézet többek közt a lovasnomád hagyományok ősiségének vizsgálatában, és az archeogenetika tudományos eszközeivel működik közre a jövőben.


A magyar történelem erdélyi helyszíneit, épületeit menti, ismerteti meg a magyarsággal Csaba testvér alapítványa – ebbe a munkába hívott meg minket, a Magyarságkutató Intézetet.