A Magyar Hírlap könyvrecenziót írt a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent, Magyar Zoltán: Hős vagy lázadó? Koppány alakja a folklórban és a kultúrtörténetben című kötetéről.

A Magyar Nemzet könyvrecenziót írt a Köő Artúr kutatónk szerkesztésében megjelent Ecsettel a nyugati hadifogságban – Kiss Sándor naplója kötetünről.

Az Erdély Online portálon és további 10 megyei napilapban jelent meg könyvrecenzió Babucs Zoltán kutatónk „Vártunk, jöttetek!” című kötetéről.

1937-ben ezen a napon indult el Budapest törvényhatósági bizottságának közgyűlésén az a folyamat, amelynek következtében a főváros egyik része valamivel több mint tizenkét évig Szent István királyunk nevét viselhette.

A felvidéki kitelepítések évfordulóján a Magyar Szóban jelent meg legújabb publicisztikája Pomozi Péternek, Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk igazgatójának.

1711. április 17-én hunyt I. József német-római császár, magyar és cseh király, valamint osztrák főherceg. A mindössze 32 éves uralkodót – akárcsak a 18. század folyamán az uralkodóház több tagját is – a kor pusztító vírusa, a fekete himlő ragadta el.

220 éve, 1801-ben ezen a napon született a 19. századi magyar nyelvtudomány egyik legjelentősebb alakja, Alsóviszti Fogarasi János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Joggal nevezhető polihisztornak, ugyanis nyelvészeti munkássága mellett kiemelkedett még jogász, zene- és néprajzkutató, valamint irodalmi tevékenysége is.

Nyolcvan évvel ezelőtt indultak meg a magyar csapatok visszafoglalni a Bácskát, Muraközt és a Dráva-háromszöget. Az akkori eseményekről kérdezte a vasárnap.hu Babucs Zoltán kutatónkat.

Az országgyarapítás utolsó fejezete volt a Délvidék nyolcvan esztendővel ezelőtti visszacsatolása. A magyar királyi 3. honvéd hadsereg 1941. április 11-én indított három napos villámháborújának eredményeként visszatért a magyar Szent Korona fennhatósága alá a Bácska, a Baranya-háromszög, majd 1941. április 16-án a Muraköz és a Muravidék.

Amikor 1941 tavaszán a németek megindították Jugoszlávia elleni hadjáratukat, elérkezett a történelmi pillanat, hogy a Magyar Királyi Honvédség fegyverrel vegye vissza elszakított délvidéki területeink egy részét. Magyarország ekkor már végzetes kényszerpályára került. S bár a Felvidék déli része, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld visszacsatolásának eredményeként közép-európai hatalommá növekedett, beszűkült külpolitikai mozgástere. Babucs Zoltán kutatónk írása a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében jelent meg.