75 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be a forintot, amely a világtörténelem legdrasztikusabb inflációjának a végét jelentette. A második világháborút követő pénzromlás soha nem látott mértéke nem volt magától értetődő következménye a világégésnek. A megszálló Vörös Hadsereg azonban rátette a kezét minden működő üzemre, lefoglalta a nyersanyagokat és a bankok tartalékait, (...) és nem számította be mindezt a jóvátételi kötelezettségünkbe.

A három nagy tatár betörési hullám ellenére miért nem sikerült a mongol világbirodalomnak meghódítania a Magyar Királyságot? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ a Magyarságkutató Intézet (MKI) soron következő nemzetközi tudományos konferenciáján Székelyudvarhelyen. Az előadások egy része mongol szempontból közelíti meg a témát, és a tatárok európai hadjáratainak mikéntjére, valamint a Magyar Királyság területéről való kivonulásuk okaira világítanak rá.

 

Július 29-ére más szentek mellett Troyes-i Szent Lupus ünnepe esik. Mivel azonban Lupusnak Magyarországon egyáltalán nincs kultusza, ez az ünnep számunkra teljesen ismeretlen – bár történelmi vonatkozásai miatt számunkra igencsak fontos szentről van szó. Valójában egyetlen kiemelkedő tettéről tudunk, amelyért a szentek sorába emelték: a hagyomány szerint ő mentette meg városát a hunoktól Attila király galliai hadjárata idején.

A vasarnap.hu a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent” Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából” című kötet kapcsán közölt interjút a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetőjével, Pomozi Péterrel.

Július huszonnegyedike Árpád-házi Szent Kinga emléknapja. Kinga az Aranybulla kiadását követő időszakban, 1224. március 5-én Esztergomban látta meg a napvilágot Árpád-házi Béla herceg (a későbbi IV. Béla magyar király) és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő első gyermekeként. Rendkívüli családba, szentek közé született: apai nagynénje Szent Erzsébet, fiatalabb lánytestvérei Boldog Jolán és Szent Margit voltak.

A Hunyadi- és a Corvin-dinasztiával egy olyan üstökös tűnt fel a magyar történelem egén, amelynek fénye a mai napig nem halványult el – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyarságkutató Intézet konferenciáját megnyitó beszédében. A Hunyadiak és Corvinok címet viselő, kétnapos tudományos rendezvény a nándorfehérvári diadal napjának 565. évfordulóján vette kezdetét.

A Hunyadi- és a Corvin-dinasztiával egy olyan üstökös tűnt fel a magyar történelem egén, amelynek fénye a mai napig nem halványult el – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyarságkutató Intézet konferenciáját megnyitó beszédében. A Hunyadiak és Corvinok címet viselő, kétnapos tudományos rendezvény a nándorfehérvári diadal napjának 565. évfordulóján vette kezdetét.

Ha Hunyadi Mátyást kérdeznénk, jelen ismereteink szerint azt válaszolta volna, hogy ő a keresztény Magyar Királyság uralkodója – mondta Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója. Milyen származásúak a Hunyadiak és hol a helyük Euró­pa történetében? Többek között erre keresik a választ az intézet mai, nemzetközi Hunyadi-konferenciáján.

Ha Hunyadi Mátyást kérdeznénk, jelen ismereteink szerint azt válaszolta volna, hogy ő a keresztény Magyar Királyság uralkodója – mondta Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója. Milyen származásúak a Hunyadiak és hol a helyük Euró­pa történetében? Többek között erre keresik a választ az intézet mai, nemzetközi Hunyadi-konferenciáján.