Fogarasi János születésének 220. évfordulója

220 éve, 1801-ben ezen a napon született a 19. századi magyar nyelvtudomány egyik legjelentősebb alakja, Alsóviszti Fogarasi János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Joggal nevezhető polihisztornak, ugyanis nyelvészeti munkássága mellett kiemelkedett még jogász, zene- és néprajzkutató, valamint irodalmi tevékenysége is.

Fogarasi János arcképe. A kép forrása: Digitális Képarchívum, OSZK

Fogarasi János egy régi erdélyi nemesi családból származott. Felmenőinek egy ága maga mögött hagyta Erdélyt, és a mai magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplénbe költözött. Az Abaújba elszármazott család tagjai a Dridiffi vezetéknevet Fogarasira cserélték, a családi birtok helyét jelölő Alsóviszti nemesi előnevet viszont megtartották. Fogarasi János 1801. április 17-én Felső-Kázsmárkon látott napvilágot Fogarasi János kisnemes és Gászner Zsuzsanna gyermekeként. 1807–1811 között a latin nyelv tanítására is kiterjesztett felsőkázsmárki népiskolában tanult, majd ezt követően a szikszói jó hírű, népszerű gimnázium diákja lett, ahol kitűnő tanulmányait 1814-ben fejezte be. 1814. szeptember 14-én beiratkozott a sárospataki főiskolába, ahol folytatta 1818-ig gimnáziumi, majd akadémiai tanulmányait. Többek között jogot, filozófiát és teológiát hallgatott. Pályatársai visszaemlékezései alapján Fogarasi rendkívül tehetséges és szorgalmas volt. Hogy szülei anyagi terheit könnyítse, rendszeresen korrepetált alsóbb osztályos diákokat, valamint nevelőként is dolgozott. Sárospataki tanulmányait 1823-ban kitűnő előmenetellel, jogi végzettséggel fejezte be. 1827-ben beiktatták a Királyi Tábla jegyzői közé, 1829-ben pedig közjogi ügyvéd lett.

A Sárospataki Református Kollégium. Forrás: Magyarország Vármegyéi és Városai, MEK.OSZK

A Magyar Tudományos Akadémiának 1838. szeptember 7-én lett levelező tagja, majd három évvel később, 1841. szeptember 3-án rendes tagjává választották. Az Akadémián a helyét – 1842. február 7-én– Hitelintézeteink szelleméről és befolyásáról a nemzeti jólétre című értekezésével foglalta el. Mindezek után, 1844-ben segédszerkesztőként rendelték Czuczor Gergely mellé azzal a feladattal, hogy együtt készítsék el a magyar nyelv értelmező szótárát. A szerkesztők a munkálatokat kiterjesztették a más nyelvekkel való összehasonlításra és szótörténeti elemzésre is. A munka legnagyobb kritikusa Hunfalvy Pál volt, aki szerint a szótár hiteles, tudományos megvalósítása szinte lehetetlen feladat, és mindent megtett annak érdekében, hogy a munkálatokat leállítsa. Czuczor Gergely 1866-os halálát követően Fogarasi egyedül maradt a szótár szerkesztésnek irányításával. Feladatát sikeresen elvégezte, A magyar nyelv szótárát pedig az Athaenaeum adta ki hat kötetben. A magyar nyelv szótárának pótkötete 2019-ben jelent meg a Magyar Nyelvstratégiai Intézet gondozásában.

A magyar nyelv szótára. Forrás: Maghun

Fogarasi János nevéhez köthető az ún. Fogarasi-törvény is. Ezt a magyar nyelvtani szabályt 1838-ban jelentette meg az Athaenaeumban. A szabály szerint a magyar nyelvben a mondat fókusza mindig közvetlen az igei állítmány előtt áll. Vagyis, a mondat hangsúlya aszerint változhat, hogy mi van az ige előtt, függetlenül az ige mondatban elfoglalt helyétől. Amennyiben nincs szó az ige előtt, úgy a hangsúly az igére helyeződik. Tehát:

·       Az asztalon a macska ül (nem a kutya).

·       A macska az asztalon ül (nem a földön).

·       Ül az asztalon a macska (nem áll).

Sokoldalú munkássága részeként zeneszerzéssel és népdalgyűjtéssel is foglalkozott. Néprajzi munkássága során Tranyik Jánossal két füzetnyi népdalt adott ki. Mindezek mellett hegedült, valamint kórusműveket és dalokat is komponált, irodalmi alkotásai között pedig találhatók elbeszélések és költemények is. Társai visszaemlékezéseiből ismeretes, hogy hibátlan hexametereket alkotott. Verstani kutatásai közül kiemelkedik a choriambus magyar verselésben betöltött szerepe.

Fogarasi János 1878. június 10-én hunyt el Budapesten.  Sokoldalú munkásságának köszönhetően számos területen találkozhatunk a nevével, hiszen elszántságának, kitartásának és szorgalmának hála maradandót alkotott.

 

Forrás

Gaál Péter é.n. Az igekötők és a szórend. Mese a szabad szórendről. Tanulj magyarul.hu

Tóth Lőrincz 1880. Emlékbeszéd alsóviszti Fogarasi János r. tag fölött. In: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.