Amikor 1849. május 21-én a diadalittas honvédek bevették a budai várat, I. Ferenc József katonai segítséget kért I. Miklós orosz cártól. Európa zsandárja teljesítette a kérést, s akkora expedíciós haderőt bocsátott rendelkezésére, amely önmagában is képes volt a honvédsereg legyűrésére.


Éppen ma harminc éve, hogy az utolsó megszálló szovjet katona is elhagyta csonka Magyarország területét; éppen ma harminc éve, hogy visszakaptuk a szuverenitásunkat. [...] Álljunk meg egy pillanatra a mai emléknapon és örüljünk, legyünk büszkék magunkra!


A székelykeresztúri születésű Horváth Lajos népdalgyűjteménye a Magyarságkutató Intézet szakmai partnerségével most először került publikálásra, és egyúttal egy másik kötetben megjelentek a korábban kiadott kották reprintjei is.


Az Erdélyi Római Katolikus Egyház portálja, a romkat.ro beszámolt Sashalmi-Fekete Tamás kutatónk a székelyszentléleki templom külső falán feltárt falképegyüttesének művészettörténeti szempontból is egyedülálló Szent László-ábrázolásáról.


„Fontosnak tartom, hogy szembesítsük magunkat az akkori állapotokkal: egyrészt azért, hogy soha ne felejtsük el, milyen aljas tettekre volt képes a kommunista rendszer.” Móczár Gábor a NÖRI mb főigazgatója


1989. június 16. emléke soha el nem halványodhat azokban, aki ott voltak, akik átélték a katarzist. Nagy Imre és társai temetésére, és a forradalom mártírjait jelképező hatodik koporsó ünnepélyes végső nyugalomra helyezésére Borvendég Zsuzsanna kutatónk tavalyi írásával emlékezünk.


A magyar történelem korábbi évszázadainak megismerését, több részlettel, összefüggéssel segíthetik török kollégáink. A Magyarságkutató Intézet többek közt a lovasnomád hagyományok ősiségének vizsgálatában, és az archeogenetika tudományos eszközeivel működik közre a jövőben.


A magyar történelem erdélyi helyszíneit, épületeit menti, ismerteti meg a magyarsággal Csaba testvér alapítványa – ebbe a munkába hívott meg minket, a Magyarságkutató Intézetet.


A Magyar Nemzet könyvrecenziót írt a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent „A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön” című kötetéről. „A forrásértékű kiadvány nemcsak a szűkebb történészszakmának, de a szélesebb érdeklődő közönségnek is számos érdekességet tartalmaz.”


[...] a magyar katonai hagyományok gazdagsága kincseket rejt még számunkra.” – Egy kevéssé kutatott korszak csaknem teljesen elfeledésbe merült magyarországi tábornokainak, hadvezéreinek bemutatása.