Áder János köztársasági elnök Fehér Bence, Klasszika-filológiai Kutatóközpontunk igazgatójának részére, MAGYAR ÉRDEMREND tisztikeresztje polgári tagozata; dr. Gulyás László, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója részére, MAGYAR ÉRDEMREND lovagkeresztje polgári tagozata és Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatójának részére, MAGYAR ÉRDEMREND lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozott.

Ha név szerint kellene a márciusi ifjakat felsorolnunk, bizony gondban lennénk. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál neve mindnyájunk előtt ismeretes, de közülük számosan „szürke eminenciások” voltak, akik szintúgy tették a dolgukat, mégsem váltak országosan ismertté. Ilyen személy volt Hamar (1874-től Hamary) Dániel, akinek életpályáját az alábbiakban vázoljuk fel. (Az 1864-ben róla készült műtermi felvétel oldalági rokona, Buzássy Barnabás családi fotói közül származik, és nagylelkű felajánlásának köszönhetően került a gyűjteményembe.)

280 évvel ezelőtt, 1741. március 13-án született Habsburg-Lotharingiai József Benedek Ágost (1741–1790) osztrák főherceg, II. József néven német-római császár, cseh, valamint magyar király.

Koháry István 1649. március 11-én látta meg a napvilágot a felvidéki, Hont vármegyei Csábrág várában, Koháry István, a vármegye főispánja és Balassa Judit gyermekeként.

Felső-Erdély visszafoglalását követően 1849. január 21-én Józef Bem vezérőrnagy kísérletet tett az erdélyi császári-királyi csapatok főhadiszállása és utánpótlási bázisa, Nagyszeben elfoglalására. Akkor nem járt sikerrel.

A középkori Magyar Királyság törvényei, jogszabályai közül számos ismeretlen: elveszett vagy lappang. Szisztematikus, teljességre törekvő összegyűjtésükre először az 1504. évi országgyűlésen merült fel igény, aminek következtében jelentős kodifikációs tevékenység indult meg.

II. Géza magyar király (1141–1162) és Eufrozina kijevi hercegnő házasságából hét gyermek, négy fiú és három leány született. Közülük elsőként István látta meg a napvilágot valamikor 1147 nyarán.

Dr. Gedai István a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke és főigazgatónk Dr. Horváth-Lugossy Gábor a helyszínen tekintette meg az abasári régészeti feltárás folytatását. A község részéről Kazsu Attila polgármester fogadta a vendégeket. Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója, az ásatás vezetője adott tájékoztatást az előrehaladásról.

Közelebb kerültünk Mátyás király származásának tisztázásához, magának az uralkodó személyének újrafelfedezése lehet a kutatás egyik legnagyobb hozadéka – hangsúlyozta a Mandinernek Neparáczki Endre. Archeogenetikai Kutatóközpontunk igazgatójával készített interjút a Magyar Nemzet is átvette.

KÖSZÖNJÜK, hogy ennyien követték "Hamis gulyás" konferenciánkat! Az előadásokat facebook oldalunkon és youtube csatornánkon külön is visszanézhetik. (Hamarosan elkészülnek az angol, német, orosz fordítások.)