1849. április 6-án már negyedik napja zajlottak a tavaszi hadjárat első szakaszának hadműveletei. Április 2-án Hatvannál a magyar VII. hadtest sikeresen elhitette a császári-királyi fővezérrel, hogy a magyar főerők a Miskolc–Gyöngyös–Pest közötti országúton támadnak, miközben Görgei Artúr vezérőrnagy parancsnoksága alatt a zöm, vagyis az I., a II. és a III. hadtest a Jászságon és a Tápióságon keresztül hajtott végre oldalazó menetet, hogy április 7-én Gödöllőnél bekerítse a császári főerőket.

„Nagyon szeretem a nyílt, mindent örömmel befogadó nyelvtudományt, és nagyon nem szeretem azt, hogyha valamilyen tabuk vannak a tudomány előtt […]. Ki kell tűznünk magunk elé valamilyen meghatározott, erős célt, de ezt biztos, hogy csak akkor érjük el, s akkor tudunk emberek maradni, hogyha egyrészt lelkesek […], másrészt pedig, ha minden iránt nyitottak és érdeklődők maradunk.”

Képzeljük el, hogy a mongol hordák két mészárlás között arra kényszerítik a leigázott magyarságot, hogy pirosbetűs ünnepként tekintsen a muhi csata napjára. Vagy azt, ahogy a török iga alatt senyvedő ország népét kivezénylik az utcára a mohácsi vész évfordulóján, hogy önfeledten éltesse gyilkosait. Abszurdnak tűnik? Pedig a második világháborút követően évről évre megismétlődtek a fentiekhez hasonló jelenetek.

Különleges időket élünk, rendhagyó Nagyhét és húsvét ünnepe is. Másodjára maradunk Nagyhéten a templomok falain kívül. Egyes ajtók megnyittatnak ugyan, de az igazi, élő Istentiszteletek és Szentmisék élményét elveszi tőlünk a járvány. A krisztusi szenvedéstörténet lényegének, a feltámadás csodájának meg- és átélése azonban nem a kitárható földi ajtók számától függ, hanem csak attól, képesek vagyunk-e mennyei „hullámhosszra” kapcsolni?

A delmagyar.hu interjút készített Prof. Dr. Gulyás László kutatónkkal, akit a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetése apropóján kérdeztek hivatásáról és jövőbeni terveiről.

Történészeink kutatják a lovas népekkel fennálló kapcsolatokat és keleti gyökereinket, s igyekeznek azonosítani a magyarság identitására ható történelmi kapcsolatok lenyomatait.

Az 1848-49-es szabadságharc alatt létrehozott önálló magyar egészségügyi szervezet és a betegellátás nem működhetett volna a háborús események közepette is példamutató módon, ha a kor kiváló, hazájukért tettre kész orvosai nem végezték volna magas színvonalon munkájukat.

Pomozi Péterrel, Nyelvtörténeti Kutatóközpontunk igazgatójával közölt interjút a vasárnap.hu.

A hagyomány úgy tartja, hogy éppen 1600 esztendeje, 421. március 25-én alapították meg Velencét. A dátum, a kor szokásainak megfelelően a közösség első templomának, a Rialto szigeten álló San Giacomo templom felszentelésének napja.

A Szegedi Tudományegyetem hírportáljának interjúja Dr. Neparáczki Endrével, Archeogenetikai Kutatóközpontunk igazgatójával.