Történészeink kutatják a lovas népekkel fennálló kapcsolatokat és keleti gyökereinket, s igyekeznek azonosítani a magyarság identitására ható történelmi kapcsolatok lenyomatait.

A Demokrata hetilapban készült interjú Horváth-Lugossy Gábor főigazgatónkkal, aki többek közt elmondta: Jelentős visszhangot váltott ki a székesfehérvári királysírokban nyugvó csontmaradványok genetikai vizsgálata. [...] Hunyadi Mátyás mellett a tudományos vizsgálat tárgyát képezik az ott nyugvó Árpád-házi királyok is, valamint 9 további uralkodóház. Ilyen jelentőségű nemzeti, történelmi kutatás nem folyt még Magyarországon.

Főigazgatónk emlékeztetett az Árpád-házat bemutató nagyszabású, 2022-től látogatható kiállítás előkészítésére is. Olyan monumentális, nemzetépítő kiállítás lesz, amelyet minden magyarnak látnia kell.

Intézetvezetőnk megerősítette: a hun–magyar kapcsolódások, rokonság kutatása az egyik kiemelt feladatunk. Interdiszciplináris kutatóintézetként nálunk több tudományterület foglalkozik a témával, így az egyes kutatóközpontokban létrehozott eredmények összeadódnak.

Az Archeogenetikai Kutatóközpont végzi a történeti népességek teljes genomszintű elemzését.

Törekszünk a honfoglaló magyar temetők minél szélesebb körű feltárására, illetve kutatjuk a kapcsolódásokat a magyarországi, V. századi hun leletanyaggal.

Történészeink kutatják a lovas népekkel fennálló kapcsolatokat és keleti gyökereinket, s igyekeznek azonosítani a magyarság identitására ható történelmi kapcsolatok lenyomatait.

Horváth-Lugossy Gábor elmondta: átfogó közép-kelet-eurázsiai szótörténeti kutatásokkal, kínai, urál-altáji és szibériai nyelvek összevetésével azonban el lehet jutni feltételezhető hun szavakhoz. További nagy kérdés, hogy mennyi és milyen hun nyelvi szórványt rejthetnek az egyes ősi kínai források.

A teljes interjú a Demokrata hetilap húsvéti (ma megjelent) számában olvasható.