Kis Károly – immár nápolyi király – udvarában 1385 augusztusában megjelent a zágrábi püspök és kísérete, hogy őt a magyar trónra invitálja. A nápolyi király a kérést elfogadva szeptemberben hajóra is szállt, de októberben még délvidéki támogatóinak körében tartózkodott, várva, hogy Magyarországra érkezésének a híre elterjedjen.

Az emberi erőforrások minisztere karácsony előtt fogadta Horváth-Lugossy Gábort, a Magyarságkutató Intézet főigazgatóját. A találkozón összegezték az Intézet eddigi tevékenységét.

December 26-án karácsony liturgiájának színe fehérből vörösre vált, a vér és a szenvedés színébe öltözik a katolikus egyház. Ezt a napot választották az ávós keretlegények 1948-ban, hogy letartóztassák a magyar katolikus egyház fejét, Mindszenty József bíboros hercegprímást. Borvendég Zsuzsanna kutatónk írása.

Mint az egész keresztyén világnak, a magyarságnak is legnagyobb ünnepei közé tartozik karácsony napja, amelyhez ezer éve rengeteg népi hagyomány és népszokás tartozik, de soha nem homályosodott el az ünnep eredeti jelentése: e napon Jézus Krisztus születését ünnepeljük.

1848 decemberében a magyar önvédelmi háború új fejezete kezdődött. Bécs legnagyobb örömére Észak-Itáliában az agg gróf Joseph Radetzky tábornagy ura volt a helyzetnek, de az alattvalói által csak „jóságosnak” hívott V. Ferdinánd (uralkodott: 1835–1848) sehogy sem bírt az 1848. áprilisi törvények védelmében szablyát rántó magyarokkal.

130 évvel ezelőtt, december 23-án született Eckhardt Sándor (1890–1969) nyelvész és irodalomtörténész.

Végre változtatunk azon a kommunista időkből megörökölt, önsorsrontó történelemképen, amely szerint a magyar múlt vesztes csaták sorozata – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek A pozsonyi csata című animációs filmünk bemutatásának apropóján Intézetünk főigazgatója.

"A cél egyrészt az lesz, hogy megtartsuk és gyarapítsuk azokat az olvasókat, akik a székely, erdélyi és magyar kultúrkincs iránt fogékonyak. Másrészt valamilyen mértékben igazodnunk kell a kor kihívásaihoz is” – nyilatkozta kutatónk a  vasárnap-hu-nak.

A magyarság ugyan jó néhány sorsdöntő ütközetet megvívott 896 és 1945 között, a 907-es pozsonyi csata abból a szempontból a legmeghatározóbb, hogy tétje nem kevesebb, mint a magyarság megmaradása volt – emelte ki a hirado.hu-nak Intézetünk főigazgatója.

A történelem valóban ismétli önmagát, és mi, magyarok már megszokhattuk, hogy itt, a Kárpát-medencében olykor meg kell védeni magunkat a nagyhatalmi túlerővel szemben. Ilyenkor kerül előtérbe a film által is kidomborított bátorság – nyilatkozta Intézetünk főigazgatója a demokrata.hu-nak.