Görgei Artúr tábornok halála 105. évfordulójának alkalmából lerótta kegyeletét és elhelyezte a Magyarságkutató Intézet koszorúját Horváth-Lugossy Gábor főigazgató a Fiumei úti sírkertben.

1951. május 21. és július 18. között többezer családot lakoltattak ki fővárosi otthonaikból és száműztek kelet-magyarországi falvakban kijelölt kényszerlakhelyekre. Az áldozatok pontos számát ma sem ismerjük, de akár 15–18 ezer embert is érinthettek a jogfosztások.

„Rendkívüli katonai zseni volt (...) A nép katonájának tekintette magát, nem kellett neki sem főhatalom, sem jutalom. (...) Kötelességét híven teljesítette s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. 

A 20. század magyar régészetének vannak legendás alakjai, akiknek nem csak tudományos felismerései jelentettek maradandó értéket, hanem a tudomány ügyének való elkötelezettséget egész életpályájuk, egyéniségük mutatta, valamint azt is, hogy a tudományt nem pusztán önmagáért művelik, hanem a magyarság egészének javáért.

Kiemelten ajánlja a nemzetközi tudományos élet figyelmébe kutatóink – az avar-magyar rokoni kapcsolódásra utaló – publikációját a svájci székhelyű GENES tudományos szaklap

Nepomuki Szent János a közép-európai, magyarországi jámborság, népi vallásosság kiemelkedő alakja. Pontos születési éve nem ismert, de valamikor 1350 körül születhetett a csehországi Pomuk vagy Nepomuk nevű városkában.

A Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent, Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában című kötet kapcsán közölt beszélgetést a szerzővel a Magyar Nemzet.

Egyre közelebb kerülnek Aba Sámuel királyunk sírjának feltárásához a Magyarságkutató Intézet régészei Abasáron, ahol a munkálatok és a tudományos vizsgálatok lezárultával királyi emlékhely és látogatóközpont is lesz.

Negyvenhat éve hunyt el Magyarország utolsó hercegprímása, Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros. Nemzetünk lelkiismeretére, aki semmilyen diktatórikus, ember- és keresztényellenes rendszerrel nem volt hajlandó kompromisszumot kötni és együttműködni – kutatónk, Borvendég Zsuzsanna tavalyi írásával emlékezünk.

A Magyar Nemzet, és az M5 kulturális tv csatorna is beszámolt Intézetünk „Dualizmus kori emlékezettörténet: Az emlékezet forrásai” című konferenciájáról.