95 éve fogadta el a magyar országgyűlés az 1925. évi XLV. törvénycikket, Széchenyi István grófnak, a legnagyobb magyar emlékének törvénybe iktatásáról.

1956. november 4-én a kommunizmus az igazi arcát mutatta meg. Nem volt „megtévesztett dolgozó” az utcán, ahogy nem volt „hiba” az eszme megvalósításában sem.

1890. november 2-án született Karcagon Németh Gyula turkológus, nyelvész. Születési helye, mint a Nagykunság központja, szellemiségével nyilván erős benyomást tett az ifjú Némethre a tekintetben, hogy mit válasszon tudományos érdeklődésének témájává.

Az első bécsi döntés kihirdetésének hírére Budapest euforikus hangulatba került, a székesfőváros polgárai november 2-án este Imrédy Béla miniszterelnök budavári rezidenciája elé vonultak, aki a hatalmas tömeg előtt tartott beszédét a következő szavakkal zárta: „megértük a magyar feltámadás napját!”

A magyar történelem, Magyarország természetföldrajza, térképészete, gazdaságtörténete – sajnos a tudománynak olyan területei, amelyek számunkra talán a legfontosabbak, de nagyon kevés nem magyar kutató érdeklődésének állnak a középpontjában, a világ élvonalába tartozó kutatók közül különösképpen. Az egyik első és legjelentősebb kivétel ez alól a bolognai születésű olasz gróf Luigi Ferdinando Marsigli.

1335 novemberében Magyarország hármas királytalálkozó helyszíne volt: I. Károly magyar király (1301–1342) Közép-Európa két jelentős uralkodóját, III. (Nagy) Kázmér lengyel királyt (1333–1370) és Luxemburgi János cseh királyt (1310–1346) fogadta visegrádi palotájában.

A reformáció 16. századi kibontakozása messze több volt, mint egyházi megújító mozgalom. Abban a korszakban érte az európai nyelvközösségeket, így a magyart is, amelyben a nemzeti nyelvű írásbeliség kezdett megjelenni.

Az 1990 előtti marxista történetírás a Lenin által kidolgozott elméleti kereteknek és szókincsnek megfelelően „polgári-demokratikus forradalomnak” nevezte az október 31-i eseményeket, illetve a nagyközönség felé az „őszirózsás forradalom” elnevezést használta.

Kevéssé közismert jelenleg az utolsó kimondottan a magyar nemességből származó, tehát „nemzeti nádor” személye, Batthyány Lajos Ernőé (1697-1765), aki 215 éve, 1765. október 26-án halt meg.

1596. október 26-án zajlott le a tizenöt éves háború egyik legjelentősebb ütközete Mezőkeresztes mellett, amelyet a korabeli források egyszerűen csak Keresztesként emlegettek.