Eckhardt Sándor és a „Százhalmok”
130 évvel ezelőtt, december 23-án született Eckhardt Sándor (1890–1969) nyelvész és irodalomtörténész.
220 éve született Czuczor Gergely
220 évvel ezelőtt született Czuczor Gergely, nyelvtudós, költő, bencés szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széleskörű tevékenységéből leginkább A magyar nyelv szótára című munka összeállításában, szerkesztésében való részvétele emelkedik ki.
Erdély égő forrásainak felfedezése
Az Erdélyi-medence alatt rejtőző földgáz léte már több évszázada ismert, hiszen a tiszta metán nem egy helyen fúrás nélkül, természetes módon tör föl a talajból.
Nyíri Antal nyelvész professzor emlékezete (1907–2000)
Húsz évvel ezelőtt, 2000. december 13-án hunyt el Nyíri Antal, a XX. századi magyar nyelvtudomány egyik meghatározó egyénisége, a nyelvtudományok doktora, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára.
Az Árpád-ház archeogenetikai vizsgálatának sarokpontja
1848-ban a székesfehérvári püspöki palota udvarán, a korábbi Nagyboldogasszony-bazilika területén végzett vízvezeték javítási munkálatok során királysírokat találtak, melyeket december 12-én Érdy János tárt fel.
A Sárkányrend úgynevezett alapítóleveléről
1408. december 12-én kelt az az oklevél, amit történetírásunk feltételesen vagy valójában a közismerten Zsigmond magyar király (1387–1437) nevéhez köthető Sárkányrend alapítóleveleként tart számon.
Bartók Péterre emlékezve
Bartók Péter 2020. december 7-én, az Amerikai Egyesült Államokban, helyi idő szerint délután 3 órakor, életének 97. évében, álmában, csendben végleg elaludt. Bartók Béla kisebbik fia 1924. július 31-én született, édesanyja Bartók Béla második felesége, Pásztory Edith volt.
Limanowa magyar hősei
A cikk Muhr Ottmár ezredes és huszárjainak 1914. december 11-i limanowai hőstettéről emlékezik meg.
A múlhatatlan Ipolyi Arnold
Ipolyi Arnold ahhoz a reformkorból induló nemzedékhez tartozott, akik a polgári társadalomban kívánatosnak gondolt, a köznép, a nemzet kultúráját és tudományos igénnyel megírt történelmét – egy szélesebb bázison nyugvó –, történetírást akartak kialakítani.
Vörösmarty, a nyelvész
A Magyar Tudós Társaság 1830 novemberében az elhunyt Kisfaludy Károly helyébe rendes tagnak választotta Vörösmarty Mihályt. A Zalán futása után már jól ismert és a „nemzet ébresztőjeként” emlegetett költő nevéhez fűződik az Akadémia egyik legtermékenyebb korszaka.