220 évvel ezelőtt született Czuczor Gergely, nyelvtudós, költő, bencés szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Széleskörű tevékenységéből leginkább A magyar nyelv szótára című munka összeállításában, szerkesztésében való részvétele emelkedik ki.

Czuczor Gergely 1800. december 17-én, Felvidéken, Andódon látta meg a napvilágot. Születésekor a Czuczor István nevet kapta, ám a bencés rendbe való belépése után Gergely lett a rendi neve. Mindemellett irodalmi műveit Ete álnéven jelentette meg.

Már egészen fiatal korában kiválóan beszélt németül, szlovákul, latinul és görögül is. Iskoláit a felvidéki Érsekújvárott, Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban végezte el. Annak ellenére, hogy apja katonának szánta, 1817-ben unokatestvérével, Jedlik Ányos fizikussal belépett a bencés rendbe. Teológiai tanulmányait az 1824-ben történő pappá szentelésével zárta le. Ezt követően magyar nyelvészetet, irodalmat és szónoklatot oktatott. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályának levelező, majd 1836-ban rendes tagja lett. Ugyanebben az évben tagságot kapott a Kisfaludy Társaságban is.

Mivel az MTA legfontosabb feladatai között a magyar nyelv ápolása mellett a korszerű nyelvtanok, szótárak elkészítése szerepelt, így egy nagyszótár összeállításával bízták meg Czuczor Gergelyt és Fogarasi Jánost. Csakhogy a szótár megalkotása korántsem volt zökkenőmentes.

Ismeretes ugyanis, hogy Czuczor költői, eposzírói, népdalgyűjtői, műfordítói, bencés szerzetesi, tanári szerepe mellett forradalmár is volt. Tudniillik 1848 decemberében azzal a kéréssel fordult a Kossuth Hírlapja szerkesztőjéhez, Bajza Józsefhez, hogy a politikai napilapban jelentesse meg Riadó című forradalmi hangvételű versét. A megjelent vers ezután Petőfi egyes harci dalai mellett a szabadságharc egyik forradalmi indulójává vált. Ezután a fővárost elfoglaló osztrákok letartóztatták és Czuczor kivégzését javasolták. Az MTA elnökének közbenjárására azonban nem végezték ki, hanem a budai várbörtönben tartották fogságban. 1850-ben átszállították a bécsi, majd a kufsteini börtönbe, ahol mindvégig az MTA által kiadott munkán, az értelmező szótár megírásán dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia közbenjárására 1851 májusában kiszabadult a börtönből, ahol az egészségi állapota rendkívül megromlott. Szabadulása után szinte kizárólag a nyelvtudománnyal foglalkozott, költeményeket ekkor már nem írt.

Az MTA előzetes tervei alapján A magyar nyelv szótárába a közélet, a mesterségek, valamint a tudományok szavai és értelmezései kerültek volna, illetve új kifejezéseket is ajánlott volna. Czuczor és Fogarasi főleg magyar irodalmi művekből, továbbá a köznyelvből gyűjtötték a szótárba szánt kifejezéseket. Végül olyan szavak kerültek bele, mint például a tulajdonnevek, a nyelvújításkor létrejött szavak, a tájszavak, valamint az elavultnak vélt szavak.

A szerkesztők elsődleges feladata egy értelmező szótár készítése volt, ám ők ezt kiterjesztették a szótörténeti elemzésre és más nyelvekkel való összehasonlításra is. Czuczor és Fogarasi a szótár készülésével párhuzamosan folyamatosan bemutatta az Akadémiának az elkészült részeket, azonban az Akadémia csak hosszú tanácskozásokat követően fogadta el a szerkesztők egyes javaslatait, módosításait. A munka egyik legnagyobb kritikusa Hunfalvy Pál volt, aki szerint a szótár hiteles, tudományos megvalósítása szinte lehetetlen.

Czuczor halála után az anyaggyűjtést és a szótár befejezését Fogarasi egyedül vezényelte. Az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár végül 122 000 címszót tartalmazott, amelyet az Athaenaeum hat kötetben adott ki. Az MTA akkori elnöke 1874-ben bemutatta a szótárt és elismerte a szerkesztők munkáját, ezt Czuczor Gergely sajnos már nem élhette meg. A magyar nyelv szótárának pótkötete 2019-ben a Magyar Nyelvstratégiai Intézet gondozásában jelent meg.

Forrás

György Zsigmond 1903. Czuczor Gergely pályája. Kolozsvár: Ny. Gombos Ferencz Könyvnyomdája.

Kiss Gábor 2016. A Czuczor-Fogarasi szótár helye a magyar szótárirodalomban. ANYA-NYELV-CSAVAR.

Vágvölgyi Szilárd 2011. Czuczor Gergely, 1800-1866. Mátyusföldi papköltő és tudós élete és munkássága. Kisbabot: Régió-Port.