220 éve, 1801-ben ezen a napon született a 19. századi magyar nyelvtudomány egyik legjelentősebb alakja, Alsóviszti Fogarasi János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Joggal nevezhető polihisztornak, ugyanis nyelvészeti munkássága mellett kiemelkedett még jogász, zene- és néprajzkutató, valamint irodalmi tevékenysége is.

Az országgyarapítás utolsó fejezete volt a Délvidék nyolcvan esztendővel ezelőtti visszacsatolása. A magyar királyi 3. honvéd hadsereg 1941. április 11-én indított három napos villámháborújának eredményeként visszatért a magyar Szent Korona fennhatósága alá a Bácska, a Baranya-háromszög, majd 1941. április 16-án a Muraköz és a Muravidék.

1849. április 6-án már negyedik napja zajlottak a tavaszi hadjárat első szakaszának hadműveletei. Április 2-án Hatvannál a magyar VII. hadtest sikeresen elhitette a császári-királyi fővezérrel, hogy a magyar főerők a Miskolc–Gyöngyös–Pest közötti országúton támadnak, miközben Görgei Artúr vezérőrnagy parancsnoksága alatt a zöm, vagyis az I., a II. és a III. hadtest a Jászságon és a Tápióságon keresztül hajtott végre oldalazó menetet, hogy április 7-én Gödöllőnél bekerítse a császári főerőket.

„Nagyon szeretem a nyílt, mindent örömmel befogadó nyelvtudományt, és nagyon nem szeretem azt, hogyha valamilyen tabuk vannak a tudomány előtt […]. Ki kell tűznünk magunk elé valamilyen meghatározott, erős célt, de ezt biztos, hogy csak akkor érjük el, s akkor tudunk emberek maradni, hogyha egyrészt lelkesek […], másrészt pedig, ha minden iránt nyitottak és érdeklődők maradunk.”

Képzeljük el, hogy a mongol hordák két mészárlás között arra kényszerítik a leigázott magyarságot, hogy pirosbetűs ünnepként tekintsen a muhi csata napjára. Vagy azt, ahogy a török iga alatt senyvedő ország népét kivezénylik az utcára a mohácsi vész évfordulóján, hogy önfeledten éltesse gyilkosait. Abszurdnak tűnik? Pedig a második világháborút követően évről évre megismétlődtek a fentiekhez hasonló jelenetek.

Különleges időket élünk, rendhagyó Nagyhét és húsvét ünnepe is. Másodjára maradunk Nagyhéten a templomok falain kívül. Egyes ajtók megnyittatnak ugyan, de az igazi, élő Istentiszteletek és Szentmisék élményét elveszi tőlünk a járvány. A krisztusi szenvedéstörténet lényegének, a feltámadás csodájának meg- és átélése azonban nem a kitárható földi ajtók számától függ, hanem csak attól, képesek vagyunk-e mennyei „hullámhosszra” kapcsolni?

Az 1848-49-es szabadságharc alatt létrehozott önálló magyar egészségügyi szervezet és a betegellátás nem működhetett volna a háborús események közepette is példamutató módon, ha a kor kiváló, hazájukért tettre kész orvosai nem végezték volna magas színvonalon munkájukat.

A hagyomány úgy tartja, hogy éppen 1600 esztendeje, 421. március 25-én alapították meg Velencét. A dátum, a kor szokásainak megfelelően a közösség első templomának, a Rialto szigeten álló San Giacomo templom felszentelésének napja.

A lengyel és a magyar állam megalapítása pár évtized különbséggel egy időben ment végbe. 966-tól, a Piast-dinasztiából származó I. Mieszko megkeresztelkedésétől számítjuk a lengyel állam kezdeteit, míg a keresztény magyar állam alapjait I. (Szent) István megkoronázása teremtette meg 1000-ben. - Katkó Gáspár történész kutatónk kétnyelvű írása

135 éve e napon született Pais Dezső, Kossuth-díjas nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a budapesti egyetem néhai professzora. Tudományos pályáját irodalomtörténészként kezdte meg, később hely- és személynevek kutatásával, nyelvtörténettel, nyelvemlék-magyarázattal és művelődéstörténettel foglalkozott. Műveit tanulmányozva gyorsan kiviláglik: ennél lényegesen több mindenhez értett – jól mutatja ezt a címbe foglalt, tőle származó idézet is.