Június 27. napján ünnepeljük Szent László királyt, a magyar középkor egyik legkiemelkedőbb alakját, a Kárpát-medence népeinek egyik legnépszerűbb magyar szentjét.

1941. június 22-én a német hadigépezet támadásba lendült. Megindult a „bolsevizmus elleni keresztes hadjárat”. A Magyar Királyi Honvédség lezárta a magyar–szovjet határt és a minisztertanács döntött a magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok megszakításáról.

Kevéssé ismert, hogy a pálosok mellett egy másik magyar alapítású rend is működött a középkorban. A Szent István király nevét viselő keresztes ispotályosok II. Géza király által 1150 körül életre hívott rendjére Németh Zsolt kutatónk tavalyi írásával emlékezünk.

35 évvel ezelőtt, 1986. június 23-án az MSZMP KB Titkársága a Tiszatáj folyóiratot félévre betiltotta. A kor kultúrpolitikai játszmáiban nem volt ritka, hogy neves művészek vagy kedvelt folyóiratok estek a cenzúra áldozatává, de a Tiszatáj elleni retorzió mégis döbbenetet váltott ki.

Amikor 1849. május 21-én a diadalittas honvédek bevették a budai várat, I. Ferenc József katonai segítséget kért I. Miklós orosz cártól. Európa zsandárja teljesítette a kérést, s akkora expedíciós haderőt bocsátott rendelkezésére, amely önmagában is képes volt a honvédsereg legyűrésére.

Éppen ma harminc éve, hogy az utolsó megszálló szovjet katona is elhagyta csonka Magyarország területét; éppen ma harminc éve, hogy visszakaptuk a szuverenitásunkat. [...] Álljunk meg egy pillanatra a mai emléknapon és örüljünk, legyünk büszkék magunkra!

„Fontosnak tartom, hogy szembesítsük magunkat az akkori állapotokkal: egyrészt azért, hogy soha ne felejtsük el, milyen aljas tettekre volt képes a kommunista rendszer.” Móczár Gábor a NÖRI mb főigazgatója

1989. június 16. emléke soha el nem halványodhat azokban, aki ott voltak, akik átélték a katarzist. Nagy Imre és társai temetésére, és a forradalom mártírjait jelképező hatodik koporsó ünnepélyes végső nyugalomra helyezésére Borvendég Zsuzsanna kutatónk tavalyi írásával emlékezünk.

A középkor végén a magyarok sorsát alapvetően határozta meg az oszmán-török hódítás. A híres törökverő, Kinizsi Pál tetteire odafigyeltek az emberek. Később a mohácsi csatavesztés eldöntötte a Magyar Királyság történetének alakulását a következő másfélszáz évre. De hogyan élték meg ezt a korabeliek?

A Szent Korona 1790. februári hazatérte hatalmas örömöt okozott a nemzet számára, amelyhez némi ürömként társult, hogy legdrágább nemzeti kincsünk megjelenése eltért attól, amilyennek Révay Péter 1613-ban megjelent De Sacra Corona Hungariae című könyvének címlapján látható, illetve a koronaőr leírásában olvasható.