1849. augusztus 3-án a Klapka György vezérőrnagy parancsnoksága alatti védősereg sikerrel törte fel a Komárom körüli ellenséges ostromzárat. A honvédek visszafoglalták Győrt, Székesfehérvárott népfelkelés tört ki, s a felszabadult területen rögvest megkezdődött az újoncozás, az élelmiszer- és hadikészletek felhalmozása. Klapka, bár veszélyeztette a császáriak utánpótlását, akciójával mégis megkésett, hiszen csak idő kérdése volt, hogy a császári fősereg és a cári expedíciós erők mikor aratnak döntő győzelmet a főhadszíntéren.

Szent István egyetlen felnőtt kort megélt fia, Imre herceg 1007 táján született. Az ifjú herceget a Gellért legenda szerint maga Szent Gellért tanította, így bizonyosan mély vallásos nevelésben részesült, de miután apja trónörökösének is számított, az uralkodásra is felkészítették. 

130 éve, 1891-ben ezen a napon hunyt el Ballagi Mór (született Bloch Móric) teológus, pedagógus, az egyik legnagyobb nyelvtudósunk, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja, a magyar szótárirodalom kiemelkedő alakja. Tudományos pályáját a nyelvészet területén kezdte meg, 1840-ben elhangzott akadémiai székfoglalója nyelvészeti témában íródott (Nyelvészeti nyomozások). Aktívan részt vett a Kazinczy-féle nyelvújítási harcban: 1857-es A nyelvújítás és a nyelvrontás című értekezése az utónyelvújítás egy fontos darabja.

A széki Teleki család számos kiemelkedő személyiséggel gazdagította a magyar történelmet. Teleki Mihály a 17. században erdélyi főgenerálisként, korának legjelentősebb erdélyi katonájaként és politikusaként, a család történetében a grófi cím megszerzőjeként ismert. Teleki Sámuel 1791 és 1822 között az erdélyi udvari kancellári tisztséget viselte, mecénási tevékenysége közismert. Teleki József a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt, testvére, Teleki László az 1848-1849-es szabadságharcot szolgálta diplomataként. Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszter a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja volt.

2018. augusztus 31-én hunyt el Luigi Luca Cavalli-Sforza, a Parmai-, a Paviai- és a Stanford Egyetem professzora, a populációgenetika úttörője. Az elsők között vizsgálta genetikai markerek segítségével az egykor élt emberi népességek migrációs eseményeit, és tevékeny részt vállalt a kulturális evolúció elméletének kidolgozásában. (...) Cavalli-Sforza minden humángenetikusnál erősebben hitt abban, hogy a gének és a kultúra együttesen segíthetnek a különböző népességek eredetének felderítésében.

Kerek 500 évvel ezelőtt, 1521. augusztus 29-én esett el Nándorfehérvár (Belgrád) „Magyarország kulcsa”, ahogyan a kortárs török krónikás, Dzselelzáde Musztafa írt a nagy erősségről. Egy török iródeák tollából hasonló tisztelettel ékes szavakat olvashatunk a dicső várról: „elfoglalását dicső őseink az Anka madár megfogásánál is nehezebbnek tartották”.

„A mohácsi csatavesztés a mai napig közéleti és történészi viták középpontjában áll.” A mai évfordulón Illik Péter, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársának Nemeskürty István irodalomtörténész „Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről 1526-1541" című, történetfilozófiai kérdéseket is tárgyaló, és nagy szakmai vitát generáló kötete szemléletmódját tárgyaló tavalyi ismeretterjesztő írását közöljük.

A 20. század első hadüzenet nélküli támadását a Román Királyság hajtotta végre 1916. augusztus 27-én este, amikor átlépve a Kárpátokat nekirontott az Osztrák–Magyar Monarchiának. Mire este 21 órakor Edgar Mavrocordat nagykövet átadta a hadüzenetet báró rajeczi Burián Istvánnak, a Monarchia külügyminiszterének, a román hadsereg katonái már Erdély földjén tartózkodtak.

Az 1241–42-es tatárjárás során a Dzsingisz kán által felépített világbirodalom terjeszkedésének útjába került hazánk. Kevés történés hagyott maradandóbb nyomot a magyar nép emlékezetében, a nemrégiben előkerült (...) régészeti lelőhelyek pedig igazolják, hogy valóban milyen virágzó anyagi és szellemi kultúrájú országot ért brutális támadás a tatárjárás idején.

Nem lehet elégszer szólni a -hatóak, -hetőek divatjáról, az előhangzók egyoldalú használatáról. Az előhangzós forma terjedésének fő oka az igeiség gyengülése: a személytelen, időtlen fogalmazás.