Legkedvesebb családtagjaival levelezni sem tudott. Édesanyja és nagynénje jog és járandóság nélkül maradtak. Állást nem kaphattak, varrásból tengették az életüket. Kerülő utakon válthattak egymással néhány sort, küldhetett pénzbeli segítséget.”

Zsemlyei János egyike volt a kolozsvári egyetemhez kapcsolódó neves erdélyi nyelvészeknek. 1936. február 15-én született a Szatmár megyei Nagykárolyban. Egyetemi tanulmányokat Kolozsváron folytatott, 1958-ban a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet.

10 éve távozott az élők sorából a 100 éve született iskolateremtő egyetemi tanár, a nyelvtudomány doktora, a nyelv- és beszédművelő mozgalom egyik vezéregyénisége, Deme László.

A népvándorláskor régészetének – a korszakénak, amelyben a magyarság egységes néppé formálódott – utolsó nagy iskolateremtője minden bizonnyal Bóna István volt, abban a 20. században, amikor nem kisebb egyéniségek, mint pl. Alföldi András, Fettich Nándor, László Gyula nyomdokaiba kellett lépnie.

Köő Artúr (Magyarságkutató Intézet) a Pesti Tv-ben, „Mintha tegnap történt volna” – A trianoni békediktátum 101. évfordulóján a történelmi Magyarországot ért veszteségekről adott összegzést, Holczer Gábor történésszel (Trianon Múzeum)

A legsúlyosabb csapás egy ezer éves államra, és az utána következő 100 év története - a Magyarságkutató Intézet a Nemzeti Összetartozás napjára készített 6 részes rövid filmsorozattal segít megérteni a Magyarország testére és lelkére kiszabott halálos ítéletet és az elmúlt száz évet, napjainkig.

Hunyadi Mátyás (1443–1490) 1485. június 1-én foglalta el Bécset, amellyel addigi hatalma csúcsára ért. Az egyik legjelentősebb magyar uralkodóként tisztelt királyt az utókor „az igazságos” jelzővel illette, valamint az alakja köré szövődő népmesék és mondák nemcsak a magyarság, hanem a szomszéd népek emlékezetében is fennmaradtak.

Trianon előzményeit, a trianoni döntést, annak száz éves hatásait bemutató, 24 részből álló, komplex történelmi roll-up sorozatot készített a Magyarságkutató Intézet kifejezetten a fiatal korosztály számára.

Az utóbbi években május utolsó hétvégéjén tartották meg a Magyar Régészet Napját; ennek kapcsán tekintünk vissza a hazai régészet, azon belül is a régészeti célú ásatások kezdeteire.

Az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörésének időszakában a császári-királyi hadsereg 12 huszárezrede közül csupán négy állomásozott idehaza, míg nyolc regiment szerte a Habsburg Birodalomban