Húsz évvel ezelőtt, 2000. december 13-án hunyt el Nyíri Antal, a XX. századi magyar nyelvtudomány egyik meghatározó egyénisége, a nyelvtudományok doktora, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára.

1848-ban a székesfehérvári püspöki palota udvarán, a korábbi Nagyboldogasszony-bazilika területén végzett vízvezeték javítási munkálatok során királysírokat találtak, melyeket december 12-én Érdy János tárt fel.

1408. december 12-én kelt az az oklevél, amit történetírásunk feltételesen vagy valójában a közismerten Zsigmond magyar király (1387–1437) nevéhez köthető Sárkányrend alapítóleveleként tart számon.

Bartók Péter 2020. december 7-én, az Amerikai Egyesült Államokban, helyi idő szerint délután 3 órakor, életének 97. évében, álmában, csendben végleg elaludt. Bartók Béla kisebbik fia 1924. július 31-én született, édesanyja Bartók Béla második felesége, Pásztory Edith volt.

A cikk Muhr Ottmár ezredes és huszárjainak 1914. december 11-i limanowai hőstettéről emlékezik meg.

Ipolyi Arnold ahhoz a reformkorból induló nemzedékhez tartozott, akik a polgári társadalomban kívánatosnak gondolt, a köznép, a nemzet kultúráját és tudományos igénnyel megírt történelmét – egy szélesebb bázison nyugvó –, történetírást akartak kialakítani.

A Magyar Tudós Társaság 1830 novemberében az elhunyt Kisfaludy Károly helyébe rendes tagnak választotta Vörösmarty Mihályt. A Zalán futása után már jól ismert és a „nemzet ébresztőjeként” emlegetett költő nevéhez fűződik az Akadémia egyik legtermékenyebb korszaka.

Más írásokban, elsősorban az interneten sok ellentmondó információ kering. Főleg arról, hogy a család melyik tagja és mikor változtatott nevet. Egy adat azonban sziklaszilárdan tartja magát: Boldizsár Iván Budapesten, 1912. október 30-án született.

A magyar történeti köztudatban a Habsburg-ház annak ellenére nem foglal el előkelő helyet, hogy a leghosszabb ideig uralkodó magyar királyi dinasztiát jelenti. A család svájci származása mellett őseik között szép számmal találunk kapcsolódást az Árpád-házhoz, elég csak arra gondolnunk, hogy az első Habsburg német király, I. Rudolf és felesége, Hohenberg Gertrúd szépapja is I. Béla volt.

A magyar törvényhozás először avatta nemzeti ünneppé állami szinten az 1848–1849-es szabadságharchoz vezető 1848. március 15-ei forradalom napját 1927. november 25-én. Ezen a napon fogadta el a magyar felsőház is azt a törvényjavaslatot, amely március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánításáról és Kossuth Lajos emlékének megörökítéséről rendelkezett.